A nagyanyáink jól ismerték
Tatárka, hajdina, haricska, pohánka vagy szerecsenbúza: ahány vidék, annyi elnevezés. Biztos sokan emlékeznek még arra, amikor ez a különleges gabonaféle rendszeresen került az asztalra. Az őrségi háztartásokban a hajdinából készült kása mindennapos étel volt. Véres hurkába töltötték, levesekbe főzték, vagy egyszerűen hagymával és gombával készítették el.
Aki kóstolta, soha nem felejti jellegzetesen diós, kissé földes ízét – írja a Pénzcentrum.
Kínából indult világhódító útra
Bár sokan gabonának tartják, a hajdina valójában nem tartozik a gabonafélék közé. Őshazája Kína, ahonnan évszázadokkal ezelőtt jutott el Európába. A történészek szerint egész pontosan a 14. század környékén jelent meg hazánkban, majd különösen népszerű lett az Őrségben, valamint Erdély egyes részein.
Nem véletlenül kedvelték nagyanyáink: gyengébb minőségű földeken is jól termett, kevés gondozást igényelt, és rövid idő alatt betakarítható volt. Ráadásul jelentős mennyiségben tartalmaz B-vitaminokat, E-vitamint, antioxidánsokat és flavonoidokat. Mind emellett természetes módon gluténmentes.
Mi az a kása?
A kása évszázadokon át a magyar konyha egyik legfontosabb étele volt. Nemcsak tejbegrízt jelentett, hanem minden olyan sűrű, főtt fogást, amit gabonából vagy annak őrleményéből készítettek.
A paraszti családok asztalán gyakran szerepelt köleskása, árpakása vagy éppen tatárkakása. Ezek olcsók voltak, mégis jól eltelítették az egész családot. Az Őrségben még a lakodalmak végén is felszolgáltak kását. Innen származik a máig ismert mondás:
„Megetted a kását, fizesd meg az árát”
A hagyomány szerint a vendéglátók ezzel a tréfás mondattal jártak körbe az asztalok között, miközben pénzt gyűjtöttek.
Ezt olvastad már?
Őrségi gombás tatárkakása
HOZZÁVALÓK:
- 25 dkg hajdina
- 1 vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 15 dkg füstölt szalonna
- 20-25 dkg gomba
- 5 dl alaplé vagy víz
- só, bors
- majoránna
- petrezselyem
- tejföl a tálaláshoz
ELKÉSZÍTÉS:
Tedd a hajdinát elsőként száraz serpenyőbe, és pár percig forgasd. Nem kell vele sietni: épp csak addig pirítsd, amíg meg nem érezed azt a diós, enyhén pörkölt illatot, ami már előre jelzi, hogy jó kása lesz belőle.
Közben a szalonnát kozckázd fel, és pirítsd meg kicsit egy serpenyőben. Erre kerül az apróra vágott hagyma és fokhagyma, amit piríts üvegesre. Rakd rá a gombát – vargánya vagy csiperke – amit addig piríts, amíg saját levet nem enged.
Ezután rászórhatod a megpirított hajdinát, és öntsd fel alaplével. Sózd, borsozd, és egy kevés majoránnával ízesítsd. Innentől lassú tűzön főzd tovább, amíg a hajdina meg nem puhul, és meg nem kapod a kásának a jól megszokott krémes állagát. Bár nem baj, ha egy kicsit darabos.
A végén szórj rá friss petrezselymet, és ha igazán őrségi hangulatot akarsz, akkor egy kanál tejföl is kerülhet a tetejére.
