Az ételeinkben megbúvó legveszélyesebb öregítő anyagok az úgynevezett AGE-vegyületek. Ez a betűszó az angol Advanced Glycation End-products, azaz „előrehaladott glikációs végtermékek” kifejezés rövidítése. A szakirodalomban glikotoxin néven is szerepel.
„Ezek a molekulák akkor jönnek létre, amikor a fehérjék és zsírok bizonyos módon összekapcsolódnak a cukrokkal. Így a szervezetben felhalmozódva olyan folyamatokban vehetnek részt, amelyek többek között a fehérjék, így a kollagén szerkezetét, működését is befolyásolhatják.”
„Az úgynevezett glikáció a bőr öregedésében és a szervezet egyéb öregedési folyamataiban is szerepet játszik” – mondja szakértőnk, Hesz Rita dietetikus. A kérdés csak az, milyen ételekkel járulunk hozzá ehhez.
Rengeteg cukor
„A glikáció folyamatának egyik fő résztvevője a cukor. A rejtett cukrokkal és a finomított szénhidrátokkal és az ezek rendszeres fogyasztásával összefüggő tartósan magas vércukorszinttel is rontjuk a helyzetet. Azt már szinte mindenki tudja, hogy érdemes visszafogni a finomított, fehér lisztből készült pékáruk, tésztafélék, a cukros ételek, üdítők, édességek bevitelét.”
„Ám a rejtett cukrokkal nem feltétlenül számolunk. Rengeteg hozzáadott cukrot tartalmaznak például a bolti öntetek, tésztaszószok, a ketchup, a gyümölcsjoghurtok, a túrókrémek. Emellett egyes kenyérfélék, müzlik és reggelizőpelyhek, de a zsírszegénynek címkézett termékek ízét is sokszor cukorral javítják fel a gyártók” – teszi hozzá a szakértő.
Jobb, ha magunk készítünk el szinte mindent: a tésztára például főzzük meg otthon a szószt.
Magas hőmérséklet
Fehérjét és zsírt tartalmazó alapanyagok, mondjuk a hús és a sajt magas hőmérsékleten történő sütésekor, sok glikotoxin keletkezhet.
Számos kutatás igazolja, hogy a magas hőmérsékleten sült húsok fogyasztása, különösen, ha azok kissé oda is kaptak, hosszú távon ártalmas lehet. A szakértők azt tanácsolják, hogy a húsok, halak és más fehérjedús élelmiszerek elkészítésekor válasszuk inkább az alacsonyabb hőmérsékletű eljárásokat. Vagyis a főzést, a párolást, a lassú tűzön való elkészítést.
Ez is érdekelhet
Túlzott feldolgozás
Az utóbbi években a kutatások fókuszába kerültek az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszerek, amelyek szinte csak nyomokban emlékeztetnek természetes alapanyagaikra. Gyakran tartalmaznak ízfokozókat, állományjavítókat, tartósítószereket és más adalékanyagokat.
Ebbe a csoportba tartoznak a feldolgozott húsfélék.
Például a szalámik, felvágottak, virslik, kolbászok, a szeletelt, tartós kenyerek és pékáruk, a csomagolt desszertek, kekszek, üdítők, ízesített tejtermékek és még számos más, úgynevezett kényelmi étel. Akár még olyanok is, amelyeket hajlamosak vagyunk egészségesnek tartani, például a müzliszeletek vagy a fehérjekészítmények.
„A kutatások rendre arra jutnak, hogy ezek az ételek és főként a bennük található adalékanyagok alapjaiban avatkoznak bele a szervezet élettani folyamataiba. Fogyasztásukat többek között a krónikus, alacsony fokú gyulladásos folyamatokkal és a bélmikrobiom összetételének változásaival is összefüggésbe hozták” – teszi hozzá Hesz Rita.
Érdemes a lehető legtermészetesebb állapotú élelmiszereket választani, és amennyire csak lehet, a főtt ételeinket is ezekből elkészíteni.
Kevés rost
De nem csak az AGE-vegyületek járulhatnak hozzá az ételek öregítő hatásához.
Több kutatás is megállapította, hogy az egészség megőrzésének egyik fontos eszköze a bélflóra egyensúlya, ennek fenntartásában pedig a jól ismert fermentált, probiotikus élelmiszerek (pl. joghurt vagy savanyú káposzta) mellett a megfelelő rostfogyasztást is szerepet játszhat.
Ha tehát sok olyan élelmiszert fogyasztunk, amely nem tartalmaz elég rostot – és itt megint érdemes az ultrafeldolgozott élelmiszerekre és a finomított szénhidrátokra gondolni –, némi leegyszerűsítéssel hamarabb öregszünk és kevésbé leszünk egészségesek. A szervezet számára hasznos rostokat a zöldségekben, gyümölcsökben, hüvelyesekben, teljes kiőrlésű gabonákban és olajos magvakban találjuk.
Telített zsírsavak
A főként az állati eredetű élelmiszerekben található telített zsírsavak túlzott bevitele egyes kutatások szerint rossz hatást gyakorolhat a szív és az érrendszer állapotára. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne fogyasszunk belőlük, ám érdemes beiktatni az étrendbe az egészséges telítetlen zsírsavakat is, amelyek elsődleges forrásai a növényi olajok.
Valamint az omega-3 zsírsavakat, amelyekből a halak húsa és a diófélék tartalmaznak különösen sokat.
Segíthet a mediterrán étrend
A legtöbb kutatás szerint, ha a fiatalságunk megőrzéséről van szó, a legjobb étrend a mediterrán hagyományokat követő táplálkozás.
A Földközi-tenger melletti országok étlapján rengeteg a friss zöldség és gyümölcs, az egészséges telítetlen zsírsav, a minőségi fehérjeforrás. A zöldséges, gyümölcsös ételek tele vannak a sejtöregedést lassító, egészségvédő antioxidánsokkal, a halételek, az olívaolaj, egyes olajos magvak (pl. lenmag, dió, kendermag) omega-3 zsírsavakkal.
A hosszú ideig főtt hús- és csontlevesek pedig még a bőrnek feszességet adó és az ízületek egészségét is védő kollagénnel is ellátják a szervezetet. Ha emellé bőségesen fogyasztunk tiszta vizet vagy cukormentes gyógyteákat, máris sokat tettünk azért, hogy a terítékünk az egészségünk forrása legyen.
Fotó: Getty Images, Adobe Stock
