A sándorfalvi lány már nagyon régóta szeretett volna megismerkedni a cigányzene koronázatlan királynőjével, de eddig nem volt rá lehetősége. Szerencsére az énekesnő figyelemmel kísérte a Konyhafőnök adásait, és nagyvonalúan igent mondott arra, hogy Evelin meglátogassa őt. A 24 éves versenyző napokig alig aludt az izgalomtól, annyira várta a találkozást. Szeretete és tisztelete jeléül huszonöt szál vörös rózsából álló virágkosarat készíttetett az élő legendának.
Jótanácsok a férfiakról
„Úristen, el sem hiszem, hogy itt vagyok!” – mondta a meghatódottságtól könnyes szemmel Evelin, amikor Margit átölelte az udvaron
„Nézd, én is libabőrös lettem. Köszönöm, hogy ennyire szeretsz! Boldogan találkozom veled. Láttalak a tévében, tehetségesnek tartalak” – dicsérte az énekesnő Evelint, és beinvitálta gazdagon díszített otthonába.
„Ide csak a családtagjaimat és a nagyon kedvelt embereket engedem be. Ülj le, kérlek, és mesélj kicsit magadról!” – kezdte Margit.
Evelin beszélt a munkájáról, a tanulmányairól és a csodálatos szüleiről. A párválasztás is szóba került. A csinos lány egy ideje már szingli, pedig vágyik arra, hogy megtalálja az igazit.
„A férfiak nem szeretik a céltudatos, erős nőket. Nekem vannak álmaim, amiket meg szeretnék valósítani” – mondja Margitnak.
„Tudod, kincsem, a magánéletem nekem sem sikerült. 25 éve vagyok egyedül. A közönségtől minden szeretetet megkaptam, de a férfiakkal nem volt szerencsém. Én is úgy látom, hogy a többségük uralkodni szeret a nőkön, de ne engedd! Látom rajtad, hogy különleges és ambiciózus teremtés vagy. Csináld úgy, ahogy neked jó, ne hagyd eltéríteni magad az álmaidtól! Azt is hallottam, hogy okos lány vagy, szerintem még sokra viszed. Mivel is foglalkozol az egyetem mellett?”
Bemehettünk a szentélyébe
Evelin elmondja, hogy édesanyja sándorfalvi szépségszalonjában műkörmös, de a főzőműsornak hála, olyan sokan megkeresték, hogy félig-meddig Budapestre költözik, és júliustól a fővárosban is vállal vendégeket.
„Heti két-három napot az Erzsébet körúton fogok dolgozni. Szeretettel várom a művésznőt is.”
„Nagyon köszönöm, de tudod mit, leszek a pótmamád, ha te is szeretnéd! – ajánlja fel Bangó Margit. – Fiatal lányként én is vidékről, Vásárosnaményból jöttem a fővárosba. Nem volt egyszerű egyedül boldogulni, ezért is próbálok neked segíteni, hogy a kezdeti lépések könnyebben menjenek. Tudom, hogy a szüleid távol lesznek, engem bármikor felhívhatsz, nem engedem el a kezed.”
Evelin nagyon meghatódott a nem várt ajánlaton. Szóba kerül még, hogy Margit szakácskönyvét amolyan bibliaként olvassa, az összes receptet megfőzte belőle. Sajnálja, hogy csak a harmadik lett a Konyhafőnökben, de az énekesnőnek erre is volt egy bátorító mondása.
„Ne búslakodj! Tudod, nem mindig a győztes az igazi nyerő. Hosszú távban kell gondolkodni. Az élet be fogja bizonyítani, hogy tehetséged van a főzéshez. És most, kivételt teszek veled, és megmutatom a szentélyemet!” – karolta át Evelint, és vitte magával a kert végében lévő konyhába.
Megosztott egy konyhai fortélyt
„Minden álmom egy saját kemence volt. Libát, kacsát, malacot, mindent sütök benne. Nagyon szeretek főzni a népes családomra. Most szombaton szabolcsi töltött káposztát készítettem, húszan jöttünk össze. Nézd, mutatok egy fortélyt: karalábélevéllel is béleld ki a fazekat, ne csak káposztával, ettől lesz igazán jóízű az étel! Én az édesanyám mellett tanultam meg főzni. Nyolcan voltunk testvérek, kislányként mindig éhes voltam, ott sürögtem-forogtam a konyhában, hátha leesik egy-két potyafalat” – idézi fel a múltat nevetve Margit. Evelin is a nagymamájától és az anyukájától tanulta meg az alapokat, de a művésznő szakácskönyveinek hála, magasabb szintre tudta emelni a főzőtudományát.
„Az első rétesem nem sikerült, de nem adtam fel. A következő már olyan jó lett, hogy a TikTokra is kitettem, kétmillióan nézték meg” – árulta el a lány büszkén. Az eredetileg félórásra tervezett találkozó végül két órán át tartott. Talán még most is a művésznőnél lennénk, annyira meleg szívű fogadtatásban volt részünk, de nem akartunk visszaélni a vendégszeretettel. Búcsúzóul Evelin arra kérte példaképét, hogy dedikálja a szakácskönyvét. Bangó Margit pedig egy személyre szóló, kedves bejegyzéssel tette örökre emlékezetessé a találkozót.
Kiemelt kép: Ambrus Marcsi
