Egy évvel felesége halála után új fejezet nyílhat Müller Péter életében. Az író, aki tavaly októberben veszítette el 95 éves korában elhunyt feleségét, Ágit, nem titkolja: hosszú gyászfolyamat után ismét szeretné megosztani valakivel a mindennapjait.
Úgy érzi, hetven évnyi házasság és egy életre szóló szerelem emléke mellett is van hely a szívében egy új kapcsolat számára – írta a BEST magazin.
„Soha nem voltam egyedül, és most is úgy érzem, kell, hogy legyen mellettem egy nő. Kinyújtom a kezem, és nincs mellettem senki, ebbe nem akarok beletörődni. Nem akarom ezt az állapotot fenntartani” – mondja.
A szerelem és a veszteség tapasztalata
Müller Péter egész életében fontosnak tartotta a nőket. Gyakran emlegeti, hogy mindent nekik köszönhet: a nagymamájának, az édesanyjának, a feleségének és azoknak a női alakoknak, akik végigkísérték az életútját.
A szerelemről nemcsak írt, hanem saját bevallása szerint annak minden árnyalatát átélte.
„Én rengeteget írtam és tapasztaltam a szerelemről. A boldogságát, csődjét, kudarcát, veszteségeit, mindent megtapasztaltam, ami ebben a műfajban létezik.”
Bár 70 évig voltak egymás társai Ágival, házasságuk történetéhez egy nehéz időszak is hozzátartozott. Volt idő, amikor felesége hat évre elhagyta, és külön éltek.
„A feleségemmel, Ágival hat év kimaradt a közös életünkből. Elhagyott, hat évig nem volt mellettem, nem voltunk együtt. Én akkor is kerestem valakit, mert nem akartam és nem tudtam egyedül élni.”
Mit tanított neki az elhagyás?
Az író szerint az elválás időszaka fontos felismeréseket hozott számára. Úgy véli, vannak élethelyzetek, amelyek ellen nem lehet küzdeni, mert a sors részei.
„Az elhagyásban megtanultam azt a maradandó, nevezzük így, hűtött bölcsességet, hogy az ember megkérdezi magától: mennyi ebből a vágy, a szenvedély, az érzékiség, szerelem, és mennyi ebből a sors.
Ha sors, akkor nincs mit tenni ellene.”
A fájdalmas tapasztalat ellenére úgy érzi, sokat tanult önmagáról és az emberi kapcsolatokról.
Ez is érdekelhet
Kilencven felé is nyitott szívvel
Bár a teste megöregedett, a lelke egészen más életkorban jár. Legalábbis ő így látja annak ellenére is, hogy decemberben lesz 90 éves.
„Nekem ez az öregkor szokatlan, olyan, mintha fölvettem volna egy rossz kabátot, ami szűk, ami nem rám van tervezve.”
Ma is terveket sző, álmodozik, és nem mondott le arról, hogy újra szerelmes legyen. Szerinte a kor nem zárja ki az érzelmek intenzitását.
„Egy kilencvenéves férfi is tud nagyon szerelmes lenni.”
Milyen nő rabolhatja el a szívét?
Amikor arról kérdezik, milyen társat képzel maga mellé, Müller Péter meglepően őszintén fogalmaz, hiszen határozott elképzelése van arról, hogy milyen hölgyet szeretne.
„Először is legyen szép. Az nekem nagyon fontos. A szépség alatt értem azt a szexepilt, ami nem biztos, hogy a divatlapok meg az újságok címlapján szerepelhetne, de legyen benne valamilyen olyan fajta sugárzás, ami vonzó.”
A szépség számára azonban nem csak a tökéletes külsőt jelenti, legalább ennyire fontos számára a humor és az életigenlés.
„És legyen humora. Ha nincs derű és humor benne, az a leglélekidegenebb állapot. Ha nem tud nevetni, derülni ezen az egész csődbe ment világon, akkor az nem lehet az én társam.”
Azt sem titkolja, hogy megértő társra van szüksége.
„Velem kapcsolatban legyen megértő, mert bizonyos szempontból egy őrült vagyok, rendetlen, nem tudom, mit hova tettem.”
Az írás segített túlélni a gyászt
Felesége halála után a munkába menekült: akkor kezdett bele önéletrajzi könyvének megírásába, amely sokat segített neki a veszteség feldolgozásában. Az alkotás kapaszkodót adott a nehéz hónapokban.
„A feleségem halála után, hogy ezt túléljem, nekiláttam megírni az önéletrajzi könyvemet. Akkoriban nem maradt más örömöm, csak az írás. Szükségem volt erre az önfeledt boldogságra, mert egyedül maradtam, gyászoltam.”
Felesége sem akarta, hogy egyedül maradjon
Ági életének utolsó éveit súlyos betegség árnyékolta be. Állapota folyamatosan romlott, egyre több szenvedéssel kellett szembenéznie. A házaspárnak volt ideje felkészülni az elkerülhetetlenre, és sokat beszélgetettek arról, mi történjen azután, hogy az asszony elmegy. Müller Péter szerint felesége azt szerette volna, ha a halála után sem marad magányos.
„Most újra nyitott a szívem egy új szerelemre, vágyom egy társra. Remélem, nem kell sokáig várnom rá. Ági is ezt akarta, hogy a halála után ne maradjak egyedül, találjon rám az újabb szerelem.”
Egy különösen megható emléket is felidézett. Egy alkalommal együtt imádkoztak, amikor felesége már nagyon elfáradt a küzdelemben.
„Imádkozott Istenhez, hogy hagyja őt meghalni. Engedje el, oldozza fel. Fogtam a csonttá soványodott kezét, én is imádkoztam vele.”
Az emlék örökké vele marad
Bár nyitott egy új kapcsolat lehetőségére, egy dologban biztos: Ági emléke örökké része marad az életének.
„Aztán elment, de az emléke örökre velem marad, ilyenformán ő örökre velem él. És akivel egyszer majd talán összekötöm újra az életem, annak tudnia kell ezt, és el kell fogadnia.”
További érdekes sztársztoikat és az interjú további részét elolvashatod a BEST magazinban. Keresd az újságárusoknál!
