Jó levegő és frissesség
A városi levegővel ellentétben az otthona levegőjét a legtöbb ember tisztának tartja, különösen, ha légfrissítővel vagy illatgyertyával a kellemes aromákról is gondoskodik. Pedig ezek csak növelik a benti légszennyezettséget, ami különösen akkor ölthet drámai méreteket, ha a fűtéssel való takarékoskodás jegyében gondosan szigeteltettük a lakást, és ritkán szellőztetünk. A légfrissítők és az illatgyertyák több, hosszú távon ártalmas vegyületet is tartalmaznak, sok közülük például irritálhatja a légutakat.
Jobban járunk, ha gyakran szellőztetünk, és egy tál meleg vízbe illóolajat cseppentünk. Az is jó megoldás, ha illatos zöldfűszereket nevelünk az ablakpárkányon, vagy finom illatú vágott virágokkal díszítjük a helyiségeket.
A puhaság záloga?
Eddig úgy tudtuk, hogy a ruha az öblítőszertől lesz illatos és puha. Korábban a mosóporok maradványai benne maradtak a ruhában, érdessé téve azt. Ezen segített az öblítő, ám a mai, jó minőségű mosószerek mellett már nincs rá szükség. Az öblítő víztaszító hatóanyaga bekerül a szövetbe, és hosszú távon kellemetlen szagúvá teheti azt. Ezt pedig csak még több öblítő használatával lehet elnyomni. Egyes vegyületei ráadásul irritálhatják a bőrt, miközben a felszíni vizekbe kerülve azok élővilágára sincsenek jó hatással.
Nem véletlen, hogy a különböző zöld szervezetek nem nézik jó szemmel ezeket a háztartási szereket. Inkább tegyünk pár kanál ecetet az öblítős rekeszbe, amely a gyengébb minőségű mosószerek esetleges maradványait is segít eltávolítani, a ruhát pedig puhábbá és élénkebb színűvé varázsolja. Ha illatosításra vágyunk, az ecethez pár csepp illóolajat is adhatunk.
Mindenre külön csodaszer – biztos?
Manapság minden bútordarabra találunk speciális tisztítószereket. Létezik külön ablaktiszító, bútortisztító, padlóápoló, sütőtisztító, és még sorolhatnánk. Ám minden ilyesmi használatával növeljük a belélegzett vagy akár a bőrünkön át felszívódó vegyszerek mennyiségét, hosszú távon pedig ezt egyre nehezebben tolerálja a szervezet. Érdemes inkább visszanyúlni a régi, természetes takarítási módszerekhez.
Az ecet és a szódabikarbóna sok mindent megold a vízkő eltávolításától a zsíroldásig, sőt akár a lefolyó tisztításáig. Az ablakokra és üvegfelületekre jó a régi, ecetes módszer, a fabútorok ápolását pedig remekül megoldhatjuk méhviasz vagy növényi olajok segítségével. Ha mégis inkább a gyári tisztítószerekben bíznánk, akkor válasszunk egy jó minőségű általános tisztítószert, illetve egy fertőtlenítő hatású szert, de ezt csak ott használjuk, ahol fertőtlenítésre van szükség.
A túlzott fertőtlenítés is árt
Sokan gondolják úgy, ha a kézmosáshoz antibakteriális szappant használnak, akkor még hatékonyabban távolíthatják el a kezükről a kórokozókat. Egyre több friss kutatás igazolja azonban, hogy az antibakteriális szappanok nem hatékonyabbak, mint kímélő társaik, ám cserébe olyan anyagokat is tartalmaznak, amelyek irritálhatják a bőrt, és hosszú távon más egészségügyi problémákat is okozhatnak. Az egyik ilyen hatóanyagot, a triklozánt több országban, például Kanadában már be is tiltották, Európában azonban kozmetikumokban még mindig használható. Fertőtlenítő hatású szappan helyett egyszerűen mossunk kezet alaposan egy kímélő termékkel.
Illat nélkül is megfelel
Manapság már az olyan mindennapi termékek is kaphatók illatosított változatban, mint a papír zsebkendő vagy a vécépapír. Az illatanyagok azonban irritálhatják az érzékeny bőrt, és további terhelést jelentenek a szervezetünknek. Épp ezért gondoljuk át, feltétlenül szükség van-e rá, hogy mindenhol és mindenkor különféle illatok vegyenek körül bennünket. Sok esetben jobb az egyszerű, illatosítás nélküli termékeket választani, hogy ezzel is csökkentsük a vegyszerek sokféleségét a környezetünkben.
Fotó: Adobestock
