Nyáron több – ujjatlan ruhát viselő – ember karján is feltűnhetett egy jellegzetes, fehér tapasz. Ez az eszköz a vércukorszintmérés új eszköze, a folyamatos glükózmonitor (angolul continuous glucose monitor, CGM). Elsősorban a cukorbetegek és inzulinrezisztenciával élők számára hasznos, mivel rendszeres időközönként méri a glükóz szintjét, mégpedig az ujjbegy szurkálása nélkül.
A szenzor feltapasztáskor egy vékony szálat vezet a bőr alatti szövetbe, a hozzá csatlakozó távadó pedig Bluetooth-kapcsolaton keresztül küldi a mért adatokat az okostelefonos alkalmazásnak. Az eszköz a sejtközötti folyadék cukorszintjét ellenőrzi nagyjából 5-15 percenként, így az esetleges ingadozásokat, kilengéseket folyamatosan nyomon lehet követni.
Három típus
A cukorbetegségnek alapvetően két típusát ismerjük. Az egyes típus általában gyermek- vagy fiatalkorban, hirtelen lép fel, autoimmun eredetű. Ilyenkor a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei elpusztulnak, így a betegnek egész életében inzulinpótló kezelésre van szüksége. Az életmódját is át kell alakítania, diétáznia, mozognia kell, hogy kivédje a súlyos szövődményeket. Általában jellegzetes tünetek hívják fel rá a figyelmet, például az acetonos lehelet, a nehezen gyógyuló sebek, vagy az, hogy a beteg sokat iszik, rengeteget jár vécére, és fogyni kezd.
A kettes típusú diabétesz korábban inkább a felnőttek, idősebbek problémája volt, de egyre gyakrabban látni elhízott gyermekeknél is. Különösen kamaszoknál, akiknél a mozgásszegény életmód romboló hatását a serdülőkori hormonális átalakulások is fokozzák. Ebben az esetben az életmóddal összefüggő kórképről van szó, amelynek során a sejtek inzulinérzékenysége csökken. A hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei pedig egy idő után kimerülnek.
A kettes típusú cukorbetegség sokszor az inzulinrezisztencia talaján alakul ki. Sokáig tünetmentes maradhat, miközben károsítja az ereket és az egész szervezetet. Gyógyszerrel, az életmód átalakításával és szükség esetén inzulinpótlással kezelik.
Véletlenül derül ki
„Van azonban ennek a betegségnek egy olyan típusa is, amely elsősorban a gyerekeknél és a 25 év alatti fiataloknál jelentkezik. Legtöbbször tünetmentes. Sokszor csak jószerivel véletlenül derül rá fény. És előfordul, hogy ekkor is 2-es típusú cukorbetegségként diagnosztizálják – mondja dr. Tóth-Heyn Péter, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese.
– Ez az úgynevezett hármas típusú diabétesz, más néven MODY (az angol Maturity Onset Diabetes of the Young kifejezés rövidítése, amely azt jelenti: fiatalkorban jelentkező felnőttkori cukorbetegség). A gyermekkori esetek 2-3 százalékát teszi ki.”
Dr. Tóth-Heyn Péter szerint a hármas típusú diabétesz azért maradhat rejtve, mert nem igazán vannak tünetei. És általában kisebb mértékben emeli meg a vércukorszintet, mint a betegség 1-es és 2-es típusa. Nem társul elhízással, a legtöbbször a szövődményektől sem kell tartani. Sokszor csak egy lázas betegség miatti, vagy egy kisebb műtét előtti laborvizsgálat mutatja ki, hogy a gyermek vércukoregyensúlya felborult. Mivel nem jár teljes inzulinhiánnyal, inzulinpótlásra sincs szükség.
Sőt legtöbbször a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére alkalmazott gyógyszereket is felesleges szednie a betegnek. Ezért nem jó, ha az állapotát a 2-es típusú esetekhez sorolják. Az egészséges táplálkozás és a mozgás természetesen ilyenkor sem káros, sőt erre minden helyzetben érdemes odafigyelni.
Fotó: adobestock
