Kutatók, írók, művészek is megpróbálták már megfejteni, mit is jelent pontosan a bölcsesség.
Platón, a nagy gondolkodó, például a bátorság, a szenvedély és az igazságosság mellett a negyedik erénynek tekintette, amelyek meghatározzák az embert. Ha felcsapjuk az értelmező kéziszótárt, a bölcs szónál többek között a következő jelzőket találjuk: nagy tudású, tapasztalt, megfontolt, érett.
És valóban, a bölcsességet hajlamosak vagyunk az életkorral és az élettapasztalattal társítani.
Mert a bölcs emberek általában idősebbek, okosabbak és tájékozottabbak, hiszen az életük során sok mindent tapasztaltak és láttak. Ezt az összefüggést cáfolja egy amerikai pszichológusok által megírt tanulmány, amely a Brigitte nevű magazinban olvasható.
A bölcsesség 7 összetevője
A pszichológiában a bölcsességet nem az életkorhoz kötik, hanem minden ember alapvető tulajdonságának tekintik.
Annak felmérésére, hogy ki mennyire bölcs, a University of California, a San Diego University, és a Colorado State University pszichológusai kidolgoztak egy kérdőívet, a Jeste-Thomas Bölcsesség Indexet. Ehhez hét olyan kérdést tettek fel a kutatás résztvevőinek, melyek amelyeket a pszichológusok a bölcsesség alapvető összetevőinek tekintenek.
A teszt során a résztvevők mindegyik kategóriához egy-egy állítást kaptak, és jelezhették mennyire értenek vele egyet (határozottan egyetértek, egyetértek, semleges, nem értek egyet, határozottan nem értek egyet).
1. Határozottság
A tesztben, a határozottságot a döntőképességre vonatkozó állítással tesztelték. A kérdés arra utalt, hogy milyen gyorsan és függetlenül hozunk döntéseket az életben: „A fontos döntéseket nem halogatom sokáig.” Aki azonnali döntésre képes, határozott jellem, tehát az első pont szerint bölcs lehet.
2. Önreflexió
Az önreflexió az a képességünk, hogy időről időre megvizsgáljuk-e önmagunkat és a tetteinket, hogy megpróbáljuk-e megérteni, hogy miért érzünk úgy, ahogy, vagy miért tesszük azt, amit teszünk.
A felmérésen résztvevők között a következő állítással kapcsolatban kellett megjelölni, mennyire értenek egyet: „Gyakorlom az önreflexiót.” Ha erre az a válaszunk, hogy teljesen egyetértünk vele, még közelebb kerültünk ahhoz, hogy kimondhassuk, bölcsek vagyunk.
3. Proszociális viselkedés
A kérdés amit fel kell tenniük a résztvevőknek: „Nem kerülöm azokat a helyzeteket, amikor tudom, hogy szükség van a segítségemre.” A proszociális viselkedés tehát arra utal, hogy segítőkészek vagyunk-e, jót akarunk-e és teszünk-e embertársainkkal, valamint, hogy hajlandóak vagyunk-e együtt érezni másokkal.
4. Tanácsadói szakértelem
A szociális tanácsadás kritériuma azt méri fel, hogy hasznos tanácsot adunk-e másoknak, azaz bele tudjuk-e képzelni magunkat az ő helyzetükbe, és alkalmazni tudjuk-e saját élettapasztalatainkat az ő helyzetükben. Ez gyakran a bölcsesség egyik központi eleme.
Az állítás pedig így hangzott: „Mindig tudom, hogy mit mondjak az embereknek, amikor tanácsot kérnek tőlem.”
5. Érzelmi szabályozás
„Nyomás alatt is nyugodt maradok.” Az érzelemszabályozás kategóriájában megfogalmazott állítás célja annak felértése, hogyan viselkedünk kontroll, és szélsőséges érzelmek hatása alatt. A pszichológusok szerint, aki nyugodt tud maradni mindenféle körülmény között, bizony bölcs jellemre utal.
6. Különböző nézőpontok elfogadása
Elfogadjuk-e, ha valaki nem ért egyet velünk?
Megértjük-e, hogy nem tudhatunk mindent jobban, mint mások? A bölcsesség fontos kritériuma ilyen kérdések körül forog, és a következő kijelentéssel határozták meg a kutatásban: „Élvezem, ha különböző nézőpontokkal találkozhatom.” Ha tehát elfogadjuk, hogy másnak különbözhet a véleménye a sajátunktól, akkor ismét behúzhatunk egy strigulát a bölcsesség kritériumai között.
Ez is érdekelhet
7. Spiritualitás
Az, hogy a spiritualitás a bölcsesség része-e, vitatható. Az amerikai pszichológusok is csak később egészítették ki ezzel a kutatást.
Ebben a pontban azonban nem a vallásosságról vagy a vallási meggyőződéshez való ragaszkodásról van szó, hanem arról, hogy el tudjuk-e fogadni, hogy létezhet egy nem materiális valóság, amellyel kapcsolódni is tudunk. A vizsgálandó állítás a következő: „A spirituális hitem belső erőt ad nekem.” Ha ezzel a kérdéssel is egyetértünk, bátran kimondhatjuk, hogy bölcsek vagyunk!
Nem kell megöregednünk ahhoz, hogy bölcsen éljünk, ha akarunk. Bölcsességünket az önreflexió, a nyitottság, a spiritualitás, az empátia és az érzelmeinkhez való egészséges hozzáállás gyakorlásával fejleszthetjük.
És azoknak, akik azon tűnődnek, hogy vajon mi haszna van annak, ha tudjuk, bölcsek vagyunk-e vagy sem: a bölcsesség erőt ad nekünk ahhoz, hogy harmonikus életet éljünk.
A bölcs emberek tudják, hogyan birkózzanak meg a hullámvölgyekkel, felismerik saját egyéniségüket. A bölcsesség szorosan összefügg a boldogsággal, a rugalmassággal és a mentális jólléttel, így komoly hatással van az egészségünkre is.
