Vannak emberek, akik szinte soha nem mondják ki egyenesen, ha valami zavarja őket. Inkább körülírják, elviccelik, célozgatnak rá, vagy egyszerűen lenyelik a véleményüket. Első pillantásra udvariasnak és konfliktuskerülőnek tűnhet ez a viselkedés, a pszichológusok szerint azonban gyakran mélyebb okok húzódnak meg mögötte.
A folyamatos finomkodás sokszor nem kedvességet jelent, hanem azt a félelmet, hogy a másik megsértődik, megharagszik vagy elutasít. Ilyenkor nem azt mérlegeled, mit szeretnél valójában mondani, hanem azt, hogyan kerülheted el a kellemetlen helyzetet.
A béke érdekében hallgatsz
Ha rendszeresen visszatartod a véleményedet, könnyen kialakulhat az úgynevezett passzív kommunikáció. Ennek jellemzője, hogy a saját igényeidet a háttérbe szorítod, miközben igyekszel mások elvárásainak megfelelni.
Kívülről ez alkalmazkodóképességnek látszhat, belül azonban gyakran feszültséget okoz. Seth J. Gillihan PhD, klinikai szakpszichológus szerint előfordulhat, hogy később sértődöttséget, csalódottságot vagy akár haragot érzel, mert a másik nem tudta kitalálni, mire lett volna szükséged.
Gillihan szerint a megfelelési kényszer nem teszi lehetővé a hiteles kommunikációt és a személyes szükségletek kifejezését. Márpedig az egészséges kapcsolatokhoz elengedhetetlen, hogy őszintén meg tudjuk fogalmazni, mire van szükségünk.”

Gyerekkori minta is állhat mögötte
A szakemberek szerint sok konfliktuskerülő ember olyan családban nőtt fel, ahol nem volt biztonságos nyíltan véleményt mondani. Lehet, hogy a vitákat kerülni kellett, vagy azt tanulta meg, hogy csak akkor kap elismerést, ha alkalmazkodik.
Felnőttként ezért automatikusan arra törekedhet, hogy mindenki elégedett legyen körülötte, még akkor is, ha ezért saját magát háttérbe kell szorítania.
Az önbizalomról is sokat elárul
A pszichológia szerint azok, akik nehezen képviselik a véleményüket, gyakran attól tartanak, hogy a nézeteik nem elég fontosak vagy nem elég értékesek. Emiatt inkább puhítják a mondanivalójukat, mentegetőznek, vagy úgy teszik fel a kérdéseiket, mintha engedélyt kérnének a véleményükhöz.
Pedig az asszertív kommunikáció nem agresszivitást jelent. Egyszerűen azt, hogy nyugodtan és tisztelettel ki mered mondani, amit gondolsz.
Még többet olvasnál a lélek sötét bugyrairól? Ez is érdekelhet!
Nem az a cél, hogy mindenki kedveljen
Ilene Strauss Cohen PhD, pszichológus és terapeuta szerint a túlzott finomkodás hosszú távon nem csak fárasztó, hanem egyéb következményei is lehetnek. Amikor állandóan mások reakcióit figyeled, könnyen elveszítheted a kapcsolatot a saját érzéseiddel és szükségleteiddel.
„Az embereknek való megfelelési kényszer gyakran abból fakad, hogy szorongunk mások rosszallása vagy reakciója miatt. Ha folyamatosan megváltoztatjuk önmagunkat azért, hogy másoknak megfeleljünk, idővel elveszíthetjük a kapcsolatot a saját identitásunkkal”
– magyarázta Ilene Strauss.
A pszichológusok szerint az egészséges kapcsolatok egyik alapja, hogy a felek őszintén tudnak kommunikálni egymással. Ez nem jelenti azt, hogy mindig egyet kell érteniük, csupán azt, hogy a véleményüket félelem nélkül megoszthatják.
Mit tehetsz?
Nem kell egyik napról a másikra szókimondóvá válnod. Kezdetnek elég lehet, ha egy-egy helyzetben őszintébben fogalmazol. Például a „nekem mindegy” helyett kimondod, hogy mit szeretnél, vagy a „nem baj” helyett elmondod, mi esett rosszul. Az egészséges kapcsolatokban helye van annak, amit valóban gondolsz.



