A munkahelyi baleset fogalmát mindenki ismeri, ám azt már kevesen tudják, hogy pontosan mi minősül annak, és milyen szabályok vonatkoznak egy ilyen eseményre. Dr. Németh Kinga ügyvédet kértük meg, hogy segítsen tisztábban látni.
„Társadalombiztosítási szempontból az a baleset tekinthető munkahelyi balesetnek – hivatalos nevén üzemi balesetnek –, amely a munkavállalót a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri, illetőleg, ha munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben szenved balesetet. Akkor is üzemi balesetről beszélünk, ha az esemény bekövetkezése a munkavállaló hibájából (szándékosságot kikéve) történt” – kezdi az ügyvéd.
Az úti baleset akkor tartozik ebbe a körbe, ha munkába, illetve hazafelé menet a lehető legrövidebb úton, indokolatlan megszakítás nélkül utazunk. Ebbe beletartozik a mindennapos bevásárlás, vagy ha a gyermekét naponta hozza el valaki az óvodából, iskolából.
Ki kell vizsgálni az esetet
„A munkáltatónak mindig jegyzőkönyvben kell rögzíteni hol, mikor történt, hogyan következett be a baleset, vannak-e tanúi, stb. Az esetet a munkáltatónak ki kell vizsgálnia, és a foglalkozás-egészségügyi orvost is tájékoztatni kell róla. A súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak be kell jelenteni” – magyarázza a teendőket dr. Németh Kinga.
A munkáltatónak minden számára jelzett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti annak, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.
Mennyi a baleseti táppénz?
Amennyiben megítélik a baleseti táppénzt, annak összege sokkal kedvezőbb, mint egy egyszerű táppénzé.
„Ebben az esetben alapként az egy napra jutó jövedelem 100%-át, úti baleset esetén annak 90%-át veszik figyelembe. A baleseti táppénz a keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy éven át jár, azonban a folyósítása az orvosszakértői szerv szakvéleménye alapján maximum egy évvel meghosszabbítható. Összehasonlítva egy »sima« megbetegedéssel a betegszabadság idején (a keresőképtelenség első 15 napján) a távolléti díj 70%-a jár a munkavállalónak, az ezt követő keresőképtelenség esetén pedig a táppénz mértéke a napi átlagkereset 60%-a.”
A kormányhivatal dönt
A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani. Azt, hogy a munkáltatóhoz bejelentett baleset társadalombiztosítási szempontból is üzemi balesetnek minősül-e, az illetékes szerv (kormányhivatal) határozattal állapítja meg.
„Az egészségbiztosítás baleseti ellátásai kizárólag e határozat alapján vehetők igénybe. A munkavállaló, ha a döntéssel nem ért egyet, azt ma már csak közigazgatási perben támadhatja meg” – figyelmeztet a szakember.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock
