Ennek az ágyásfajtának az a legnagyobb előnye, hogy a növényeink ápolása közben nem kell lehajolnunk a talaj felszínéig. Bárhol elhelyezhető a kertben. Magassága változó, de ha alacsony termetű növényeket szeretnénk ültetni, érdemes legalább 60 centiset építenünk. Ha így közelebb kerül hozzánk a növény, jobban szemmel is tarthatjuk. Hamarabb észrevesszük rajta a kártevőket, azt, ha szárad, lankad, vagy ha kötözni, kacsolni, egyelni kell. Ráadásul az igényeinek megfelelő talajkeverékkel tölthetjük fel az ágyást, ezért a meszes talajú kertben is termeszthetünk például savanyú talajt igénylő áfonyát. Ha nagyon apró az udvarunk, a magaságyás segítségével akár lépcsőzetes növényösszeültetést is készíthetünk, ami virágzó, zöld falat képez a kerítés előtt. Néhány, ívben meghajtott vessző vagy műanyagcső segítségével árnyékoló hálót feszíthetünk fölé, ha esetleg túl erősen tűzne a nap. Tüllháló is rögzíthető rá, ami a kártevőket tartja távol. Kora tavasszal, a fagyok ellen pedig könnyen betakarható fátyolfóliával: ezt néhány kő, műanyag leszúrótüske használatával rá is feszíthetjük az ágyáskeretre.
Kőből, fából
Bármiből készülhet, ami képes a földtömeget megtartani: jó hozzá bontott tégla, zsalukő, dekor-kerítéselemkő, deszka vagy fabeton. Vásárolhatunk kész magaságyást is: ennek csak az összeszerelése és a feltöltése vár ránk. Ha viszont egyedi az elképzelésünk, vagy speciális alakú, méretű ágyásra van szükségünk, a legjobb, ha magunk készítjük el. A magassága 30-tól 80 centiméterig terjedhet. Szélességben mindig olyat építsünk, ami egy vagy két oldalról átérhető, azaz ne kelljen belelépni az ágyás földjébe a kezeléséhez.
Így építsük fel!
Kezdjük a megfelelő alapozással. Ne gondoljunk komoly beton alapra, 10-15 centi zúzott kő elég – ezt a síkra egyengetett talajra kell szórnunk. Ebben helyezzük majd el a legalsó tégla-, kő- vagy deszkasort úgy, hogy a teteje vízszintes, az oldala pedig függőleges legyen. Ha ugyanis nem az, a víz és a talaj egyaránt kifolyhat az ágyás tetején. A kiszintezett első sorra aztán már gyorsan fel lehet építeni a kellő magasságú ágyásfalat. A téglákat, zsalukövet, térkövet nem feltétlenül kell habarccsal felfalazni, mert ha nem túl magasan rakjuk őket, saját súlyukkal is megtartják a földet. Széltében azonban – főleg a 60-80 centi magas faágyásokat – középen érdemes összefogni egy menetes szárral, hogy a föld súlyától ne nyomódjanak szét a deszkák. Fontos, hogy minden faelemet kezelnünk kell, különben 1-2 év alatt szétkorhadnak.
2-4 hét kell a sikerhez
Az elkészült magaságyás-keretet érdemes belülről kibélelni. Így időtállóbb lesz, mert a nedves talaj nem ér a falához. Az aljára nagyszemű kavicsot terítsünk 10-15 centi vastagságban, ami a felesleges víz elvezetéséről fog gondoskodni – ez lesz a drénrétegünk. A kavics tetejére agroszövet kerül, ami megakadályozza, hogy az ágyás földje összekeveredjen a drénkaviccsal. Legalulra jönnek az apróra vágott gallyak, amire vágott füvet terítsünk. Ez a réteg a talajélet serkentésére és a későbbi tápanyag-utánpótlásra szolgál, vastagsága az ágyás magasságának egyötöde. Utána érett trágya következik, majd jó minőségű komposzttal, kerti földdel fejezzük be a feltöltést.
Mindig teljesen szintbe kell töltenünk, hiszen az öntözést követően még tömörödni fog a talaj. Nagyjából 2-4 hét után már úgy összetömörödik, hogy vethetünk, ültethetünk bele.
Korlátlan lehetőségek
Jó ötlet, ha a gyermekeink örömét is szolgáló növényekkel népesítjük be a kész ágyásokat. Ilyen a retek, a sárgarépa, a törpe- és a lugasparadicsom, a gyümölcsök közül pedig a szamóca és az áfonya. Persze akár komplett fűszerkertet is létesíthetünk, a lehetőségeink szinte korlátlanok.
Szöveg: Kiszel Péter
Fotó: Adobestock
