A kémiai vegyjelek a világ minden táján egységesek, ezért a tudósok ugyanazokat a jelöléseket használják. Egy vagy két betűből álló rövidítések, amelyek az elemeket jelölik a periódusos rendszerben. A legtöbben emlékszünk rá, hogy az oxigén jele O, a hidrogéné H, de amikor előkerülnek az olyan rövidítések, mint a Fe, Na vagy az Au, már sokan elbizonytalanodnak.
Pedig ezekkel a jelölésekkel nap mint nap találkozhatsz, még ha nem is veszed észre. Ott vannak a vitaminok összetevői között, a műtrágyákon, az ékszereknél vagy akár a tisztítószereken is.
Többségük az elem latin nevéből származik
Ezért fordulhat elő, hogy első ránézésre nem mindig logikus a kapcsolat. A vas például a latin ferrum szóból kapta a Fe jelölést, míg a nátrium vegyjele, a Na a natrium elnevezésből ered. A rendszert a 19. század elején dolgozta ki Jöns Jacob Berzelius svéd vegyész, aki azt javasolta, hogy az elemeket egy vagy két betűvel jelöljék.
Az ötlete annyira praktikusnak bizonyult, hogy ma is ezt használják a tudósok a világ minden pontján. A periódusos rendszer jelenleg 118 ismert elemet tartalmaz.
Vajon te mennyire vagy otthon a ritkábban használt jelölések világában? Emlékszel még arra, melyik elem a Cu vagy az Ag? Most kiderül!
Érdekességek a vegyjelekről
- Az arany vegyjele, az Au a latin aurum szóból származik.
- Az ezüst jele, az Ag a latin argentum nevet őrzi.
- A kálium vegyjele (K) a latin kalium elnevezésből ered.
- A wolfram különlegessége, hogy a vegyjele W, ami a régi német nevéből származik.
- A legrövidebb vegyjelek egyetlen betűből állnak, mint például a H, O, C vagy N.
A kémia sokak számára rémisztő tantárgynak tűnhet, de a vegyjelek valójában egy izgalmas, nemzetközi nyelvet alkotnak. Ha jól szerepeltél a teszten, valószínűleg több mindenre emlékszel az iskolai évekből, mint gondoltad. Ha pedig most több hibád is lett, legalább van egy jó okod arra, hogy újra elővedd a periódusos rendszert.
