Sokan úgy gondolják, hogy a nyugdíj összege elsősorban attól függ, mennyit kerestek közvetlenül a nyugdíjba vonulás előtt. A valóság azonban ennél jóval összetettebb. A nyugdíj megállapításakor ugyanis az egész életpálya során szerzett, járulékalapot képező kereseteket, a szolgálati idő hosszát, valamint több speciális számítási elemet is figyelembe vesznek.
Farkas András nyugdíjszakértő az Economxnak adott tájékoztatásában részletesen ismertette, milyen lépések alapján állapítják meg az induló nyugdíj összegét. A szakember szerint a rendszer bonyolultnak tűnhet, de ha végigkövetjük a számítás folyamatát, jól látható, hogy milyen tényezők befolyásolják a végső összeget.
A Magyar Államkincstár és a Nemzeti Jogszabálytár tájékoztatásai szerint a nyugdíj megállapításának alapja ma is az 1988. január 1-je után szerzett, nyugdíjjárulék-köteles keresetek összessége, amelyet különféle korrekciós tényezőkkel igazítanak a nyugdíjba vonulás időpontjához.
A szolgálati idő továbbra is kulcsszerepet játszik
A nyugdíjszámítás első és egyik legfontosabb eleme a szolgálati idő meghatározása. Az elismert szolgálati napokat évekre számítják át, és csak a teljes évek vehetők figyelembe.
A szolgálati idő alapján állapítják meg az úgynevezett nyugdíjszorzót, amely azt mutatja meg, hogy az életpálya során kiszámított átlagkereset hány százaléka lesz az induló nyugdíj. Farkas András nyugdíjszakértő az Economxnak elmondta: például 40 év szolgálati idő esetén a nyugdíjszorzó jelenleg 80 százalék.
Ez azt jelenti, hogy ugyanakkora kereset mellett egy hosszabb szolgálati idővel rendelkező személy magasabb nyugdíjra számíthat.
Az életpálya keresetei számítanak, nem az utolsó évek fizetése
A nyugdíj alapjául szolgáló kereseteket nem egyszerűen összeadják. Először minden érintett év jövedelmét az adott időszak szabályai szerint korrigálják.
A szakértő szerint a folyamat során először járuléktalanítják a kereseteket, majd figyelembe veszik az adott év adózási szabályait is. Ennek eredményeként áll elő az a nettó összeg, amely már felhasználható a nyugdíjszámításhoz.
Ez azért fontos, mert az elmúlt évtizedekben jelentősen változtak a közterhek, így a különböző időszakok kereseteit csak ilyen korrekciók után lehet összehasonlíthatóvá tenni.
Még több téma érdekel a nyugdíjjal kapcsolatban?
Mit jelent a valorizációs szorzó?
(Forrás: Adobe Stock)
A nyugdíjszámítás egyik legtöbbet emlegetett eleme a valorizáció. Ennek célja, hogy a régebbi évek keresetei ne veszítsenek értékükből a bérek általános emelkedése miatt.
Farkas András kiemelte, hogy a 2026-ban alkalmazott valorizációs szorzók 9 százalékkal magasabbak a tavalyiaknál. A régebben megszerzett kereseteket ezzel a módszerrel hozzák közelebb a jelenlegi bérviszonyokhoz.
A szabályozás szerint ugyanakkor a nyugdíj megállapításának évében, illetve az azt közvetlenül megelőző évben szerzett kereseteket nem kell valorizálni. Ez azt jelenti, hogy 2026-ban a 2025-ös és a 2026-os jövedelmek kivételt képeznek e szabály alól.
Így alakul ki az életpálya-átlagkereset
A korrigált és valorizált kereseteket ezt követően összeadják, majd elosztják azokkal a napokkal, amikor az érintett személynek igazolt szolgálati ideje és keresete volt.
A kapott napi átlagból számolják ki az éves, majd a havi nettó életpálya-átlagkeresetet. Ez lesz az a kulcsfontosságú összeg, amelyre a szolgálati idő alapján meghatározott nyugdíjszorzót alkalmazzák.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint ez az átlagkereset tükrözi legjobban egy munkavállaló teljes pályafutásának jövedelmi viszonyait, ezért nem lehet néhány kiemelkedően jó vagy rossz év alapján meghatározni a nyugdíjat.
Bizonyos kereseti szint felett degresszió is érvényesül
A rendszer egy további eleme az úgynevezett degresszió. Farkas András az Economxnak arról beszélt, hogy ha a számított havi nettó életpálya-átlagkereset meghalad egy meghatározott összeghatárt, akkor az afölötti rész már csak csökkentett mértékben vehető figyelembe.
A szabály célja, hogy a rendkívül magas keresetek ne növeljék korlátlanul a későbbi nyugdíj összegét.
Az induló nyugdíj végső összege
Az induló nyugdíjat végül úgy kapják meg, hogy a nettó, valorizált és szükség esetén degresszált életpálya-átlagkeresetet megszorozzák a szolgálati idő alapján meghatározott nyugdíjszorzóval.
Bizonyos esetekben ehhez még nyugdíjbónusz is társulhat, amennyiben az érintett jogosult annak igénybevételére. A végleges összeg így több egymásra épülő számítás eredményeként alakul ki.
A nyugdíjrendszer tehát jóval összetettebb annál, mint hogy kizárólag az utolsó fizetés alapján döntenének a járandóságról. A szolgálati idő, a teljes életpálya kereseti adatai, valamint a valorizációs szabályok együttesen határozzák meg, hogy végül mekkora összeg érkezik majd havonta a nyugdíjasok számlájára.
