„Én amolyan rejtőzködő exhibicionista vagyok – mondja mosolyogva Juli, amikor az életéről faggatom. – Ezt úgy értem, hogy forgatni imádok, a kamera előtt tökéletesen feloldódom és nincsenek gátlásaim, de magánemberként zárkózott vagyok, és jobban szeretem csöndesen,
a háttérből figyelni az em-bereket, mint
a középpontban lenni.” Nevetve mondom Julinak, hogy ezt mind megértem, de a közönség kíváncsi rá, én pedig arra, hogy viseli a hirtelen jött ismertséget.
Folytatás a Meglepetés magazinban!
