A statisztikák szerint Magyarországon a gyermekre vágyó párok körülbelül 10-15 százaléka küzd e téren problémákkal. Vannak olyan esetek, amikor a leendő anya petesejtjeivel még a legkorszerűbb lombikeljárások mellett is viszonylag kicsi az esélye a sikernek. Egyre több olyan babáról hallani, akik más nők petesejtjéből fogantak egy külföldi klinikán.
Magyarországon csak rokon adhat petesejtet
„Azok a nők, akiknek donor petesejtre van szükségük, alapvetően két csoportra oszthatók. Az egyik csoport a 45 éven felülieké, ilyenkor ugyanis, ha a lombikeljárást saját petesejttel próbálják meg, mindössze 0,5 százalékos a siker esélye. A másik eset, ha a hölgy bizonyos genetikai betegségek érintettje, ha egy korábbi kemoterápiás kezelés miatt végérvényesen károsodtak a petesejtjei, vagy ha idő előtti petefészek-kimerülésben szenved” – magyarázza a hátteret dr. Imre Ruben szülész-nőgyógyász szakorvos, meddőségi specialista, aki kitér az erre az esetre érvényes itthoni szabályokra is.
Ezek értelmében Magyarországon kétféle módon lehetséges petesejtet adományozni. Az egyik, ha az érintett 35 év alatti, egészséges, legalább egy gyereket szült egyenesági rokona az adományozó. A rokonságról közjegyző előtt kell nyilatkozatot tenni. Anonim adományozásra is van mód, de az adományozó egyik esetben sem jogosult pénzbeli ellenszolgáltatásra, csak költségtérítésre. Mind rokoni, mind pedig névtelen adományozás esetén szervkereskedelemnek minősülne, ha az érintett pénzt kapna azért, hogy átesik az ilyenkor szükséges kivizsgálásokon, a megterhelő stimuláción. Könnyű belátni, hogy ingyenesen viszont ez nem érdeke az anonim donoroknak, hiszen a módszer komolyan megviseli a női szervezetet. „A spermadonorok rendszere viszont működik, hiszen ott ilyen megterheléssel nem kell számolni, ők költségtérítésért is vállalják a donációt” – teszi hozzá dr. Imre Ruben.
Magyar személyzet várja a pácienseket
Az érintett párok útja tehát a legtöbb esetben külföldre vezet, hiszen több közeli országban is működik a petesejt-adományozás jól szabályozott, legális rendszere. Számos szlovák és cseh klinikán magyar nyelvű tájékoztatás, sőt személyzet várja a hazai párokat. A 18 és 30 év közötti petesejtdonorok pénzt kapnak az eljárásért. Alaposan kivizsgálják őket az örökletes és fertőző betegségek, valamint a nemi úton terjedő fertőzések szempontjából, és arra is ügyelnek, hogy egy donornak csak meghatározott számú utódja születhessen ily módon. A stimulációt és a petesejtek altatásban történő leszívását a donor csinálja végig, a fogadó fél csak a méhét felkészítő kezelést kap. A donorról csak általános dolgokat tud meg, a korát, néhány információt a külsejéről, valamint a foglalkozását, az érdeklődési körét.
Az adományozott petesejtet a partner spermiumaival termékenyítik meg, a többi pedig már hasonló az átlagos lombikciklusokhoz. Az 5 napos embriót beültetik a fogadó hölgy méhébe, aki kihordja és megszüli a babát. Arra pedig, hogy az eljárásból sikeres várandósság legyen, egy fiatal, egészséges petesejttel jóval nagyobb az esély.
Már csak azért is, mert ezekben az országokban a beültetés előtti genetikai vizsgálatoknak szélesebb köre engedélyezett, mint Magyarországon. Itthon csak akkor lehet beültetés előtt ilyen vizsgálatot végezni az embrión, ha a pár valamelyik tagja egyes genetikai betegségekben szenved – és akkor is csak erre a betegségre szűrnek. Külföldön azonban a kromoszómák számbeli eltérésével járó bizonyos genetikai problémákra is lehet kérni a szűrést. A baba nemének előzetes megválasztására azonban nincs mód. „Mindez persze költséges, egy lombikciklusért körülbelül 5000 eurót, vagyis nagyjából kétmillió forintot kell kifizetni” – teszi hozzá szakértőnk.
Egy vitatott helyzet: a béranyaság
A világ számos országában engedélyezett a béranyaság és a dajkaanyaság, vagyis az, hogy a pár sejtjeiből vagy donor petesejtből és spermából létrejött embriót ne a baba leendő anyukája, hanem egy olyan nő hordja ki, aki ezért fizetést kap. Amerikai sztárok esetében is sokszor hallunk a béranyaságról, de Grúziában is legális ez az eljárás, és a háború előtt Ukrajnában is virágzott ez a rendszer. Mindez azonban számos etikai dilemmát vet fel. Kérdéses, hogy vajon jogszerű-e egy másik ember testét pénzért bérbe venni, és az is, mihez van joga a biológiai szülőknek és a béranyának.
A beszámolók szerint volt olyan eset, amikor a biológiai szülők megtiltották a béranyának, hogy egyes ételeket fogyasszon, vagy bizonyos távolságnál messzebb költözzön a klinikától. Ukrajnában pedig még ma is sok olyan, béranyától született baba él, akiket a háború miatt nem tudtak hazavinni a szülei.
Örökbefogadás ötnapos embrióként
Ha a párnak nemcsak donor petesejtre, hanem donor spermára is szüksége van a sikeres várandóssághoz, az idegen petesejtet donor spermiumokkal termékenyítik meg, és ezt az embriót ültetik be. A köznyelvben embrió-örökbefogadásként is emlegetett eljárás másik formája, hogy a pár olyan embriót kap, amely mások lombik-programjánál jött létre. A lefagyasztott, de be nem ültetett embriók sorsáról ugyanis a szülőknek nyilatkozniuk kell. Ha ők már nem szeretnének több gyereket, felajánlhatják azokat más érintetteknek.
„Petesejt- vagy embrió-donáció esetén a pár ugyanúgy átélheti a várandósságot és a szülést, mint akkor, ha az eljárást saját sejtekkel végeznék. A kisbaba gondozott várandósságból születik, és számos olyan epigenetikus hatás éri, amelynek hatására elvesztheti a jelentőségét az, hogy genetikailag más szülőktől származik” – magyarázza dr. Imre Ruben. Arra is fel lehet készülni, akár pszichológus segítségével, hogy hogyan tisztázzák ezt a helyzetet később a gyerekkel a szülők.
fotó: Gettyimages
