Csikorgó, súrlódó, ropogó hang az éjjel csendjében – aki azt hallgatja, ahogy a mellette fekvő csikorgatja álmában a fogát, azt jó eséllyel kirázza a hideg tőle. Hogy mi lehet az oka ennek a kellemetlen jelenségnek, arról dr. Balogh Enikő fogszabályozó szakorvos mesél.
„A fogcsikorgatás az esetek nagy részében nem jár fájdalommal és kellemetlenséggel, ezért fel sem tűnik annak, aki csikorgatja a fogát, ha csak fel nem hívják rá a figyelmét. Legtöbbször annak az unszolására jut el fogorvoshoz a páciens, aki mellette alszik, és rendszeresen hallja a csikorgatást, de előfordul, hogy az éves fogorvosi szűrővizsgálat során derül rá fény.”
Miért csinálja ezt pontosan?
A fogcsikorgatásról a legtöbbünknek a stressz, a feszültség, az elfojtott érzelmek ugranak be – lássuk, mit gondol erről a fogszabályozó szakorvos.
„A felnőttkori fogcsikorgatás hátterében összetett okok állnak, ezek lehetnek funkcionálisak és lelkiek is. Illetve az esetek jelentős részében mindkettő fennáll egy időben. A funkcionális eredet a picit magas töméstől kezdve egészen a rossz minőségű fogpótlásokon, foghiányokon át a nagymértékű harapási rendellenességig bármi lehet. Tapasztalatom szerint azonban a lelki háttér gyakoribb kiváltó ok, mint a funkcionális eltérés. Az időszakos stressz például gyakran okoz fogcsikorgatást, és az esetek nagy részében nem igényel kezelést, mert amint elmúlik a stressz, a fogcsikorgatás is megszűnik, így nincs idő a szövődmények kialakulására. A csikorgatás elmaradása azonban nem jelent teljes gyógyulást, mert egy újabb stresszes időszak újra kiválthatja. Tudatos odafigyelés, önkontroll, különböző tréningek vagy pszichológussal való konzultáció segíthet, hogy a fogcsikorgatás megszűnjön, és véleményem szerint már enyhe fogcsikorgatás esetén is érdemes segítséget kérni” – magyarázza dr. Balogh Enikő.
Zománcsérülés, kopás, érzékenység
A hang rendkívül aggasztó, azt az érzést kelti, hogy a csikorgató majdhogynem „legyalulja” a fogait. De nem biztos, hogy aggódni kell miatta, vagy minden esetben félteni kell a fogakat.
„A fogcsikorgatás következményei függenek attól, hogy mennyi ideig áll fenn a probléma, és mennyire intenzív – magyarázza a szakértő. – A rövid ideig fennálló, például időszakos stressz okozta fogcsikorgatásnak általában nincsenek jelentős következményei, és ugyanez a helyzet, ha a panasz hosszabb távú, de nem intenzív. A tartós, erős fogcsikorgatás következményeit befolyásolja, hogy mennyire egészséges, ápolt a fogazat, milyen a fogak alakja, számít a fogak és a fogpótlások mennyisége, a bölcsességfogak száma, a harapási eltérések és rendellenességek. A legjellemzőbb szövődmény a fogak kopása, a zománc sérülése. Erősebb fogcsikorgatás esetén a harapási magasság csökken, ízületi problémák jelentkezhetnek, a jelentős kopás, illetve zomácsérülések következtében pedig érzékenység léphet fel.”
Tüneti kezelés és hosszú távú megoldás
Ha nem csak egy-két alkalommal hallottuk a fogcsikorgatást, a lelki okok felderítésével párhuzamosan érdemes fogorvos tanácsát is kérni, hogy megelőzzük a helyzet rosszabbodását.
„Az elsődleges tüneti kezelés általában egy sín, ami bár nem szünteti meg a kiváltó okot, megállítja a fogak további kopását, valamint kikapcsolja a fogcsikorgatás kellemetlen, zavaró hangját. Hosszú távú megoldást, illetve gyógyulást csak a kiváltó ok megszüntetése hozhat. Ez lehet akár egy fogtömés korrekciója, de szükség lehet manuálterápiára vagy gyógytornára, otthon végzendő gyakorlatokkal kiegészítve. A funkcionális eltérések, ízületi problémák kezelésében tud segíteni a fogszabályozó szakorvos. Komplexebb terápiát igénylő páciensek esetén gnatológus (az állkapocs-ízület kezelésével foglalkozó szakorvos), manuálterapeuta, pszichológus, általános fogorvos és orthodontus (fogszabályozó szakorvos) közösen gyógyítja a pácienst. A fogszabályozó kezelés során akár már egy fog mozgatása is teljes körű megoldást nyújthat a problémára. Nem minden fogszabályozás tart évekig. Bizonyos esetben teljes alsó és felső fogívre kiterjedő terápia a gyógyulás kulcsa, de rengeteg eltérést tudunk már úgynevezett szekcionált technikával kezelni, melynek lényege, hogy néhány fogon van csak fogszabályozó készülék.”
Ha a gyerek csikorgat
Kicsit más a helyzet, ha a gyerekünket, unokánkat halljuk éjjel a fogait csikorgatni – szakértőnknek erre az esetre is vannak hasznos tanácsai.
Érdemes tudni, hogy a fogcsikorgatás a gyerekkor velejárója. A fogváltás kezdetén, amikor a felső állcsont és az állkapocscsont növekedése eltérő ütemben történik, és a rágóízület keresi a nyugalmi pozícióját, normális jelenség.
A napközbeni fogcsikorgatás lehet egy rossz szokás, amiről tudatos odafigyeléssel le lehet szoktatni a gyereket.
Az átmeneti éjjeli fogcsikorgatás jó eséllyel nem okoz gondot, de nem árt mégis fogorvoshoz fordulni vele (a tartós problémával pedig mindenképp), hogy a szakember nyomon követhesse a folyamatot, és időben léphessen, ha szükséges.
Mindenképpen fogorvoshoz kell fordulni, ha látható jelei vannak a fogcsikorgatásnak, például kopási nyomok, laposabb fogfelszínek.
A gyerekkori, átmeneti fogcsikorgatást gyakran kiváltja, ha a gyerekek új, ismeretlen helyzetbe kerülnek – és a szorongás enyhülésével a csikorgatás általában megszűnik.
Fotó: Adobestock
