Gondban lehetnek a termelők
A kertekben, gazdaságokban előre hozták a metszést, a tél végi lemosó permetezést, előbb ki kellett juttatni a tavaszi indító műtrágyákat. Hamarabb kezdték és fejezték be a szabadgyökerű fák árusítását is. Azok a termelők, akik könnyebben alkalmazkodnak, most jól járhatnak, akik pedig nehezebben, mert hőmérséklet-ingadozásra érzékenyebb növényeik vannak, hátrányba kerülhetnek.
Ingadozó hőmérséklet
A korábbra csúszó szezon sajnos nem csak annyit jelent, hogy előbb jutunk friss gyümölcshöz, zöldséghez. A februári 20 fok nem zárta ki, hogy utána visszajöjjön a hideg, a hajnali fagy. Így járt pórul idén például a kajszi, amely egyébként az utóbbi 3-5 évben folyamatosan bajban volt: odalett a termés, mert a korán kibomló virágok elfagytak.
Ismeretlen kártevők
Újabb és újabb kártevők, kórokozók érkeznek dél felől, mert már nálunk is jól érzik magukat. Téli fagy, ami gyéríthetné őket, alig van. A természetes ellenségeik pedig sajnos egyelőre nem jönnek velük, pár év késedelemmel számíthatunk majd rájuk – egyelőre az ellenszerből sincs elég.
Túl kevés vagy túl sok a víz
A csapadékkal nem is a mennyisége, hanem annak eloszlása a gond. Nyáron kiszárad a talaj, és a légköri aszály, azaz a levegő szárazsága miatt is szenvednek a növények. Ősszel hirtelen bokáig járunk a vízben: elúszik az ültetvény, az eső leveri, megrohasztja a termésünket.
Amik az új viszonyokat elviselik
A megoldás csak az lehet, ha alkalmazkodunk: olyan fajtákat keresünk, amelyek jobban viselik az új viszonyokat. Ilyen, amikor valaki például a pázsitot mikroherére cseréli. A meleg, száraz területeken nem érdemes tovább erőltetni a párás-hűvös helyet kedvelő növényeket: a tuják, ciprusok helyett például – öntözés mellett – jó választás lehet a babérmeggy, a kínai boróka, a korallberkenye.
Vándorol a természet
A kertben egyes hidegtűrő fajok vetését korábbra hozhattuk. Ám voltak éjszakák, amikor a hidegben fátyolfóliával kellett őket takarni. Erre húsz évvel ezelőtt még nem volt példa. A természetes élőhelyeken a hűvöset kedvelő fajok feljebb költöznek a hegyek oldalán. Ezzel hosszú távon az a gond, hogy ha nem lesz hová feljebb vándorolniuk, ezek a fajok elpusztulhatnak.
Szöveg: Kiszel Péter, okleveles kertészmérnök