A mesék sajátos logikáját a régi időkben mindenki ismerte, ám később ez és a háttérben rejlő mondanivalójuk is feledésbe merült. Maguk a történetek fennmaradtak, ám szimbólumnyelvüket sokkal kevésbé értjük, mint évszázadokkal ezelőtt élt elődeink.
Jelképekben a lényeg
A mesék valódi üzenete akkor tárulhat fel előttünk, ha figyelünk a bennük rejlő szimbólumokra. Ehhez nem kell ízekre szedni a történetet: Piroska és a farkas meséjében például nem a bor, a kalács, a kosár a lényeges. Inkább összességében, gyermeki lélekkel kell őket befogadnunk: olyanok, mint a látomások vagy álmok, amelyek üzenete hirtelen áll össze.
A téma a szeretet, a gyűlölet, az élet, a halál, a jó és a rossz küzdelme.
Hófehérke titka: a varázstükör misztikája
Hófehérke története a Grimm fivérek szerint tele van a pogány mitológiából származó jelképekkel. A gonosz királynő varázstükre, amely feltárja a földi szemmel nem látható, rejtett dolgokat, a belső látást, az úgynevezett harmadik szemet, az illúzió és a valóság találkozását képviseli.
- Az alma egyszerre a halál és az örök élet szimbóluma, mint az édenkertben.
- Illetve a germán mitológiában, ahol egy Iduna nevű, hollófekete hajú, hófehér bőrű, vérpiros ajkú istennő (sokak szerint Hófehérke előképe) gondozza az ifjúság almafáját
- Ezek a gyümölcsök biztosítják az istenek számára az örök fiatalságot és az erőt.
(Forrás: Getty Images)
Csipkerózsika és a párkák
Az eredeti mesében nem három tündér, hanem tizenkét varázslónő érkezik a királylány keresztelőjére. A tizenharmadik varázslónőt (figyeljünk a baljós számra!) azonban nem hívják meg, ezért megátkozza Csipkerózsikát.
Az átok – szúrja meg egy orsó az ujját, és ebbe haljon bele – az ősi sorsistennők tipikus tevékenységére, a fonásra utal. Ők a római mitológiai párkák (a görögöknél moirák), a sors, a végzet és az emberi élet fonalának úrnői.
- Hatalmuk még az isteneknél is nagyobb volt, ha valakinek lejárt az ideje, könyörtelenül elvágták a sorsa fonalát.
- Csipkerózsika százéves álma az e világ és a túlvilág határmezsgyéjén való lebegés.
- Az éltre keltő csók azt üzeni: a szeretet, a szerelem a legnagyobb erő. Olyan nagy, amely még a végzet hatalmát is képes legyőzni, és megváltoztathatja a jellemet.
Hamupipőke titka: az üvegcipő mint sorsfeladat
A Disney-változattal szemben az eredeti mesében nem egy jótündér, hanem Hamupipőke halott édesanyjának egy mogyoróbokorban újraszülető lelke segíti ki az árva lányt a bajból. Ő adja neki a csodálatos báli ruhát és az üvegcipellőt.
Itt máris megjelenik a reinkarnáció. Ennek gondolata nemcsak a keleti tanokban, hanem más népeknél, többek közt a Grimm-mesékre is ható germán és kelta mitológiában is ismert volt.
Az üvegtopánka pedig „azé legyen, aki beleillik”: ez a mondat sok mítoszban, szent iratban és legendában benne van. Azt jelenti: a sors egyénre szabott. Mindenkinek megvan a maga karmikus feladata, és mindenkinek a lelki, szellemi fejlettségének szintje, állapota szerinti életutat kell végigjárnia.
Ezért volt kizárólag Hamupipőke lábára jó az üvegcipellő.
Még többet olvasnál ezotériáról? Ezek most a legolvasottabb cikkeink
Piroska és a farkas titka: a beavatás története
Piroska és a farkas történetéről az ezotéria úgy tartja, hogy a beavatásról szól. A hősnek egy erdőn kell keresztülmennie. Ez pedig a misztikában mindig a tévelygést, a lét ösvényein való bolyongást, az asztrálsíkot, a köztes világokat jelképezi.
Az, hogy a farkas gyomrából kiszabadul a nagymama és a kislány, annak a szimbóluma, hogy bármilyen helyzetbe kerülünk is, nem szabad feladni a reményt. Ha sikerül megőriznünk énünk gyermekien naiv (Piroska) és öregesen bölcs (nagymama) oldalát, ezek a tulajdonságok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy győzedelmeskedjünk a nehézségek felett.
(Forrás: Archív)
Királylány és békakirály: látszat és valóság a mesékben
A királylányról és a békakirályról szóló mese mondanivalója az, hogy ne higgyünk a látszatnak, mert az gyakran eltakarja a valóságot. Ha az első benyomás és hiányos információink alapján vonunk le következtetéseket, sok mindennel nem számolunk.
- Például azzal hogy sokszor tudatosan van felépítve az álarc, és a valódi szándékok, az igazi értékek vagy a cselekedetek mozgatórugói rejtve maradnak.
- A gyors véleményalkotással rossz döntéseket hozhatunk, és a mélyebb megismerés élményét, az értékes találkozásokat is elszalaszthatjuk.
A mesében a béka jelképezi a látszatot, a királyfi pedig a valóságot. A modern feldolgozás itt is eltér az eredeti verzió-tól, kissé megváltoztatva a szimbólumokat. Az eredetiben ugyanis – bármilyen meglepő is – a királylánynak nem kellett megcsókolnia a békát.
A varangy visszaadta az aranylabdáját a kútból, cserébe azt kérte, hogy fogadja barátságába – a királykisasszony, ha undorodva is, de belement ebbe. A béka azonban nem elégedett meg a jelképes barátsággal, egyre bensőségesebb gesztusokat követelt tőle: etesse meg a tányérjából, itassa meg a poharából, fektesse az ágyába. Ez az utolsó próba.
Amikor a királylány dühösen maga mellé teszi a varangyot az ágyába, akkor következik be a metamorfózis: béka helyett egy királyfit lát maga mellett.
Ez is beavatási mese, amelynek az üzenete: ha legyőzzük az anyagi világhoz kapcsolódó előítéleteinket, megpillanthatjuk az igazi valóságot, a dolgok legmélyebb lényegét.
Fotó: Getty Images, archív
