Amikor ezeket a sorokat írom, még csak október közepén járunk, tehát több mint két hónap van legkedvesebb ünnepemig, karácsonyig.
# korhatártalanul endrei judittal
Korábban meséltem már arról, hogy gyerekkorom óta talán a legerősebb személyiségjegyem a kíváncsiság. Nem úgy, hogy mindenbe beleütöm az orrom, inkább úgy, hogy a világ...
Hogy mi jut eszembe a szeptemberről? Természetesen az iskolakezdés. De erről már ejtettem szót korábban. Így kerestem egy zamatos, aromás témát, a bort.
A napokban megakadt a szemem egy mondaton: „Csinálj mindennap valami olyat, ami boldoggá tesz, hogy a lélek szeressen benned lakni.” Elolvastam egyszer. Aztán még egyszer...
Elárulok egy műhelytitkot, a „meséimhez” kis cetliken gyűjtöm az ötleteket, témákat, és amikor eljön az ideje, ezek közül válogatok. Ezeket a kis firkálmányokat nézegetem...
Kicsiny kertecskémben él egy bokor, ami év közben olyan „semmilyen”, de ilyentájt gyönyörűen virágzik. Csodálatosan szép! Túl azon, hogy szemet gyönyörködtető, rengeteg...
Gyerekkoromban nagyon szerettünk társasjátékozni, az volt a legjobb, amikor a szüleimmel, a húgommal Ki nevet a végén?-t játszottunk. Apukámmal a kvízjáték volt a kedvenc...
A munkám során találkoztam egy ortopéd sebészprofesszorral, aki nemcsak arról ismert, hogy magas szakmai színvonalon gyógyít, hanem arról is, hogy imádják a betegei. Hogy...
Amikor a gyerek- és fiatalkoromról mesélek, mindig elmondom, hogy milyen engedelmeskedő, tekintélytisztelő kislány voltam. Szót fogadtam a szüleimnek, a tanáraimnak, soha nem...
Nagyon szeretek fotózni. Hogy tudok-e, arról fogalmam sincs. De nem is pályázom semmilyen fotós címre, elismerésre. Nem akarok megfelelni, nem akarok bizonyítani. Azt sem...
Előfizetés
Fizessen elő magazinunkra!
