Van olyan színész, akit nem lehet néhány szereppel, díjjal vagy évszámmal elintézni. Madaras József ilyen volt. Akár Jancsó Miklós filmjeiben láttuk, akár a Kántor legendás Csupati őrmestereként, mindig többnek tűnt egyszerű színésznél.
Erő volt benne, ösztönösség, düh, szenvedély és valami nehezen megfogható igazságérzet. A magyar film egyik legmarkánsabb alakja volt, akinek az élete szinte filmszerű fordulatokból állt – írta az Újságmúzeum.
A rejtélyes kóma, amelyből nem lehetett felébredni?
A kilencvenes évek elején aggasztó hírek kezdtek terjedni a színészről. Napokig nem adott életjelet magáról, telefonon sem lehetett elérni. A hozzátartozók egyre nyugtalanabbak lettek, végül lánya, Mónika talált rá otthonában súlyos állapotban.
A történtek körülményei máig nem tisztázottak teljesen. A korabeli lapok szenzációként tálalták az ügyet, és olyan találgatások is napvilágot láttak, amelyek szerint öngyilkossági kísérlet állhatott a háttérben. A család ezt később határozottan cáfolta.
Madaras súlyos fejsérüléseket szenvedett, több műtéten esett át, majd hosszú időre kómába került. A helyzet annyira kilátástalanná vált, hogy sokan már nem hittek a felépülésében. Ő azonban visszatért. Lassan, nagy küzdelmek árán újra tanult beszélni, mozogni és élni. Ahogy később fogalmazott:
„Isten messzire vitt, aztán visszaengedett.”




Erdélyi gyökerek és kemény munkásévek
Madaras József 1937. augusztus 16-án született az erdélyi Rigmányban. Később családja Magyarországra költözött, ahol szerény körülmények között, zsúfolt lakásban éltek. A nagy családban már fiatalon munkát kellett vállalnia.
Dolgozott marósként, majd a fémpor okozta egészségügyi problémák miatt kertészként helyezkedett el egy kórházban. A kétkezi munka azonban sokkal többet adott neki, mint puszta megélhetést. Megismerte annak a világnak a mindennapjait, amelyet később a filmvásznon olyan hitelesen tudott megjeleníteni.
A Madaras József-emlékoldalon megőrzött visszaemlékezéseiben maga is részletesen beszél arról, milyen kemény munkásévek előzték meg színészi pályáját. A kertészkedés és a gyári munka mellett már rendszeresen szerepelt kultúrműsorokban, és egyre biztosabb lett benne, hogy a színház az ő útja.
Még több régi hírességről olvasnál?
A „vad titán” megérkezik a színpadra
A Színház- és Filmművészeti Főiskolára elsőre felvették. Nem sokkal később azonban már konfliktusairól is ismerték. Önfejű volt, szókimondó, nehezen viselte a korlátokat. Nem véletlen, hogy egyik visszaemlékezésében „vad titánként” emlegették.
Pályafutása során megfordult a József Attila Színházban, a Kisfaludy Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, a Thália Színházban, az Irodalmi Színpadon és a Nemzeti Színházban is. A Wikipédia és a Mafab összegzése szerint szinte folyamatosan kereste az új kihívásokat, miközben már az ötvenes évek végétől rendszeresen filmezett.
Jancsó Miklós kedvenc színészei között volt
A magyar filmtörténet rajongóinak elég kimondani néhány címet: Szegénylegények, Csillagosok, katonák, Csend és kiáltás, Égi bárány, Még kér a nép.
Madaras József ezekben a filmekben nem egyszerűen szerepelt. Jelenléte meghatározta a képernyőt. Robusztus figurákat játszott, többnyire munkásokat, parasztokat, lázadó kisembereket, akik igazságot kerestek egy gyakran igazságtalan világban. A Wikipédia szerint éppen ezek a népi hősök tették őt a korszak egyik legkarakteresebb filmszínészévé.
Legnagyobb színpadi sikerét Fejes Endre Rozsdatemető című darabjában aratta Hábetler Jani szerepében, amelyet sokan ma is pályafutása egyik csúcspontjának tartanak.
Csupati őrmester és a Kántor-jelenség
A széles közönség számára talán mégis a Kántor című sorozat hozta meg az országos népszerűséget. Csupati őrmester szerepében generációk kedvence lett. A rendőrkutya és gazdája a magyar televíziózás egyik legismertebb párosává vált.
A karakter népszerűségét jól mutatja, hogy Ferencvárosban ma is szobor őrzi a sorozat emlékét. A Kántor-siker után Madaras neve gyakorlatilag fogalommá vált Magyarországon.
Kossuth-díj, Locarno és a szakmai elismerések
Bár gyakran lázadt a skatulyák ellen, szakmai sikerei vitathatatlanok voltak. A Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a legjobb színész díját, később Érdemes Művész lett, majd 1996-ban Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. Az életműdíjat 2000-ben vehette át a Magyar Filmszemlén.
Miközben sokan temperamentumosnak, sőt nehezen kezelhetőnek tartották, kollégái gyakran ugyanazt hangsúlyozták vele kapcsolatban: rendkívüli tehetség volt, aki soha nem játszott fél szívvel.
Barátok, család és az utolsó évek
A súlyos baleset után hosszú ideig családja és barátai segítették. A kórházi ágy mellett megjelent régi jó barátja, a háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó, Papp László is.
Gyermekei rendszeresen látogatták, és bár egészsége már soha nem lett a régi, mégis visszatért a közönség elé. József Attila-estjei telt ház előtt futottak, verseket mondott, fellépett, dolgozott.
Élete utolsó időszakát egy máriahalmi magánpanzióban töltötte. 2007. április 24-én, 69 éves korában hunyt el. A magyar filmtörténet egy különleges hangja némult el vele. Olyan művész volt, aki egyszerre testesítette meg a népi hőst, a lázadót és a művészt.
Nem sok olyan színész volt a magyar kultúrában, akinek az életében ennyi véglet találkozott volna. Erdélyi faluból indult, gyári munkásként dolgozott, filmsztár lett, Kossuth-díjat kapott, túlélte a halál árnyékát, majd újra színpadra állt.
Talán ezért maradt meg annyira erősen a közönség emlékezetében. Madaras József nem csupán szerepeket játszott. Ő maga is egy emlékezetes történet volt.



