Lélek

Munkamániás a férjem, lassan rámegy az egész életünk! Így szakítsa ki a családfőt az állandó stresszből

Itt a tavaszi szünet, de egy családi kirándulás sem fér bele, mert a párunk dolgozik a szabadsága alatt is? Szívesen megnéznénk együtt egy filmet este, de nem lehet, mert a kedvesünk még otthonról is elintéz néhány fontos e-mailt? Emiatt újra és újra csalódunk, néha már szinte egyedülállónak érezzük magukat? Ne hagyjuk annyiban!

Már hetekkel húsvét előtt készülünk a családi találkozókra, a locsolkodókra, és persze nem győzzük utolérni magunkat a háztartásban, hogy még nagypéntek előtt minden csillogjon-villogjon. Kimondottan jól jön ilyenkor a segítség, hogy ne egyedül kelljen bevásárolni, kitakarítani a lakást, vagy összegereblyézni az elszáradt leveleket, füvet az udvaron. A párunkkal közös készülődés millió terhet le tud venni a vállunkról. Igen ám, de nem minden férfi szereti kivenni a részét a munkából. Pontosabban az otthonunkat érintő munkákból, ugyanis sokkal fontosabbnak tartják a pénzkereséssel összefüggő feladatokat, még ha valójában azok néha várhatnának is. Egy munkamániás párral nem könnyű az együttélés, de a rengeteg türelem mellett vannak olyan hasznos tanácsok, amelyek segítségével idővel változtathatunk a nehézséget okozó helyzeten. És ami a legfontosabb: különösebb feszültség nélkül több minőségi időt tölthetünk együtt.

Olyan, mintha megcsalnának
A munkamániás kifejezés Wayne Oates amerikai pszichológus nevéhez fűződik, aki több tucat könyvet írt a témában, köztük az Egy munkamániás vallomásai címűt. Hasonlóan sok mindent tud az ilyen kapcsolatokról Sheri Stritof házassági tanácsadó, író, aki azt mondja, egy munkamániás pár mellett könnyen érezhetjük úgy magunkat, mintha a társunk egyfolytában hűtlen lenne hozzánk. Az egyedüllét, a megszegett ígéretek, a csalódottság, valamint az az érzés, hogy nem vagyunk elég fontosak a másiknak, egyre több rossz energiát kelthet. Míg a partnerünk mind többet dolgozik – akár kényszerből, akár önszántából –, egyre kevesebb ideje marad ránk, ami miatt mérhetetlen düh alakulhat ki bennünk. Egyes esetekben, például tartós boldogtalanság vagy egészségügyi krízis esetén muszáj a tudtára adni a másiknak, hogy ez így nem mehet tovább, de tulajdonképpen az lenne a legjobb, ha eddig már el sem jutnánk.

Beszéljünk az érzelmeinkről!
Annak érdekében, hogy jobban megértsük, miért dolgozik a házastársunk annyit, kérdezzük meg, mi készteti az állandó munkára.  Valóban csak így lehet tartani a tempót a munkahelyén, vagy inkább a lelke mélyén ő érzi úgy, hogy folyamatosan teljesítenie kell? Esetleg valamilyen párkapcsolati vagy az élete más területén jelentkező probléma elől tér ki az állandó tevékenykedéssel? Ezzel elindul egy fontos beszélgetés, és az is kiderülhet számunkra, hogy nem változtak-e az érzései irányunkban. Mondjuk el, hogy támogatjuk a karrierjét, és sokat jelent nekünk, hogy gondoskodik a jövőnkről. Például így: „Látom, mit teszel a családért, és nagyra értékelem.”, vagy „Tudom, hogy millió dolgod van, de nagyon örülnék, ha kicsivel több szabadidőnk lenne együtt.”

Kimondottan hasznos lehet, ha többször beszélünk az érzelmeinkről a napi kommunikáció részeként, és a másik felet is megkérdezzük, mit érez, mit gondol valójában. Hogy érzi magát az életében, mi hiányzik neki. Lehet, hogy eleinte kínos lesz a légkör, vagy nem jutunk egyről a kettőre, de kis lépésekben mégis haladhatunk, csak sok türelem kell hozzá. Semmit nem lehet erőltetni vagy gyorsítani – erre mindig figyelmeztessük magunkat. Ugyanakkor fogadjuk el az érzelmeinket, és ne nyomjuk el őket magunkban – ne tegyünk úgy, mintha a helyzet „végül is” kibírható lenne. A tagadás vagy elutasítás ugyanis káros lehet a saját személyiségünkre nézve, és olyan feszültségekhez vezethet, amelyek megviselik a kapcsolatunkat, főleg a köztünk lévő intimitást.

Váltsunk stratégiát!
Akármennyire is könnyű más, olyan párokkal összehasonlítani magunkat, akik mindent együtt csinálnak, ne tegyük! Ez ugyanis növelheti a stresszt és a szorongást, és még rosszabbul fogjuk magunkat érezni a helyzetünkben. Ne feledjük, hogy minden kapcsolat más és más! Ezer vita volt már abból, hogy szóvá tettük a számtalan munkaórát, és valójában sehova sem vezettek ezek a veszekedések? Váltsunk stratégiát, és közeledjünk a házastársunkhoz pozitívan, együttérzően. Kedves hangnemben mondjuk el neki, mire vágyunk, és hogyan töltenénk együtt az időt, ha ő nem a gép előtt ülne éjjelente vagy a hétvégéken.

Együtt jelöljük ki az otthoni munka határait, hogy ne mosódjon össze a karrier és a család ideje:
✔ Ha elkerülhetetlen az otthoni munka, határozzuk meg együtt, mi az az idő, amikorra mindenképpen végez az aznapi feladatokkal.
✔ A céges telefont ne vegye fel az esti órákban, és ne nézzen munkahelyi e-maileket sem.
✔ Egyezzünk meg arról, hogy a család mikor ül le együtt – telefon és laptop nélkül – az asz­talhoz.
✔ A családdal töltött percekben szigorúan kerüljük a munkával kapcsolatos témákat.

Közös és külön programok
Amennyiben sikerül elcsábítani a gép elől a társunkat, javasoljunk olyan tevékenységeket, amelyeket mindketten ugyanannyira élvezünk. A páros szórakoztató programok közé tartozhat egy közös fürdő, borkóstolás vagy egy esti séta. Ezek a meghitt pillanatok segíthetnek enyhíteni a köztünk fennálló feszültséget, és lehetőséget teremthetnek egy őszinte beszélgetésre. Amíg a másik távol van, hozzunk változást a saját életünkbe azzal, hogy nem csupán várjuk, hogy végre hazaérkezzen, hanem elkezdjük élni a saját életünket. Nincs ideje a társunknak egy mozira? Menjünk a gyerekekkel, vagy hívjuk el az egyik barátnőnket. Túl elfoglalt ahhoz, hogy egy hétvégére elutazzon velünk? Hozzunk össze egy kirándulós programot a barátokkal. Csak miatta ne tegyük félre az életünket, mert az megint egyre több konfliktust szül, és elmélyíti közöttünk a szakadékot.

Fotó: Adobestock

Szöveg: Sinkó Edit