Amit mi a falon terpeszkedő penészfoltnak látunk, az valójában különféle gombafajok burjánzása. Egy erősen érintett lakásban akár 10-15 különféle faj is megjelenhet, köztük az egészségre komoly veszélyt jelentő „fekete penész” is. Ez utóbbi spórái méreganyagokat is tartalmaznak, amelyek károsíthatják a légzőrendszert, de a többi gombafaj is okozhat allergiás, asztmás tüneteket az arra érzékenyeknél.
A nyílászárócsere csapdája
A penészgomba spórákkal szaporodik, ehhez pedig párás környezetre van szüksége. Amikor télen takarékoskodunk a fűtéssel, miközben kevesebbet szellőztetünk, a lakás levegőjének megnő a relatív páratartalma, és a nedvesség elkezd kicsapódni a falakra, bútorokra, ruhákra. Még nagyobb a penészedés veszélye, ha a kimosott ruhát is a szobában szárítjuk: egy mosógépnyi adag körülbelül két liternyi vizet bocsát a szoba levegőjébe. Sokan akkor tapasztalnak penészedést a lakásban – legyen szó akár panelházról, akár lakóparkról vagy téglából épült családi házról –, amikor a régi nyílászárókat jól szigetelő újakra cserélik. A fűtésszámlát ugyan csökkenti, ha sehol nem „húz” az ablak, a páratartalmat viszont növeli ez a fajta szigetelés. A vályogházakban és a 100 évnél régebben épített, elavult közműhálózatú bérházakban a talajvíz felszivárgása, illetve a csőtörés, a pince beázása, és ezáltal a falak átnedvesedése jelenthet gondot.
Mi az a hőhíd?
Akkor is megjelenhet a penész, ha a fal vagy az ablak külső és belső hőmérséklete között nagy a különbség. Vannak olyan nagyobb, összefüggő falszakaszok, amelyek a kinti hideg miatt nem tudnak úgy átmelegedni, mint a lakás többi része, hiába fűtjük belülről. Különösen gyakran alakul ki penészedés, ha az érintett falrész a kimondottan meleg, párás fürdőszobában vagy konyhában van – ilyenkor a csempék közötti fugákon is megjelenhetnek a fekete foltok. A falazatnak azt a részét, ahol hőáramlás lép fel, vagyis „szökik” a benti meleg, hőhídnak szokták nevezni. Ilyen sáv jöhet létre például a külső, polisztirol szigetelés tábláinak találkozásánál, de az épület formájából is következhet úgynevezett geometriai hőhíd, például az építmény sarkainál.
Házi megoldások
Ha penészfoltot látunk a falon, térképezzük fel alaposan, hogy csak az érintett területen jelent-e meg, vagy máshol is van belőle a lakásban. Nézzünk be a falvédők, faliképek, polcok, szekrények mögé, valamint a vizes helyiségek eldugott zugaiba is. Ezután fertőtlenítsük a penészes területet. Aki vegyszermentes megoldást keres, ecettel, citromlével, gyógyszertári alkohollal is bepermetezheti a felületet. Ezekkel a folyadékokkal, ha rongyra vagy szivacsra csepegtetjük őket, át is törölhetjük a penészfoltot és környékét.
A gombás területet sóval, szódabikarbónával, teafaolajjal vagy hidrogén-peroxiddal is bedörzsölhetjük, majd pár perc után nedves szivaccsal eltávolíthatjuk a szert. A hidrogén-peroxid esetében érdemes figyelni, hogy csak fehér felületet kezeljünk vele, mivel erős fehérítő hatással bír.
Ne térjen vissza!
Mindez azonban csak „tüneti kezelés”: hiába pusztítjuk el a penészgombákat, ha nem teszünk lépéseket az okok megszüntetése érdekében, akkor időről időre vissza fognak térni. A legfontosabb, hogy megpróbáljuk csökkenteni a levegő páratartalmát. Egy 20-22 Celsius-fokos lakásban az ideális páratartalom 40-60%. Mivel a kilégzéssel, az izzadással, a fürdéssel, a mosással, a főzéssel mind növelhetjük ezt az arányt, nagy szükség van a rendszeres, gyakori szellőztetésre. Legalább naponta kétszer csináljunk pár percig kereszthuzatot. Amikor bő vízzel mostunk fel, fürödtünk, főztünk, szintén alaposan szellőztessünk ki. Ha a kimosott ruhát csak a szobában tudjuk megszárítani, és a szárítógép vásárlása nem jöhet szóba, az érintett helyiségben az átlagosnál is többször nyissunk ablakot.
Visszatérő penészfoltok esetén érdemes fontolóra venni egy párátlanító készülék vásárlását. A szellőzetlenség okozta penészedés fontos ismérve, hogy leginkább a fűtési szezonban keletkezik, nyáron elmúlik. Ilyenkor gyakran érezzük is, hogy párás a levegő a helyiségben, sőt akár az ablaküvegen is lecsapódik a harmat.
A penészgombák elleni küzdelemben sokat segíthet, ha nem zsúfoljuk tele a lakást bútorokkal és egyéb tárgyakkal, hogy szabadabban járhasson a levegő. A gyakori, alapos takarítás is fontos, különösen ott, ahol tudjuk, hogy hajlamos lecsapódni a pára.
Óvatosan a vegyszerekkel!
Ha ezek a házi megoldások nem hatnak, erősebb, bolti penészgátló vegyszereket is bevethetünk. A legismertebbek hatóanyaga a nátrium-hipoklorit, amellyel óvatosan kell bánni: gumikesztyűben dolgozzunk vele, és lehetőleg ne lélegezzük be, használjunk védőmaszkot. Más vegyszerekkel, különösen savakkal semmiképp ne keverjük, mert mérgező klórgáz kerülhet a levegőbe, amely életveszélyt is okozhat. Fontos, hogy ne csak a foltot, hanem annak környezetét is kenjük át vele.
Segít a szakember
Amikor lakásfelújításra szánjuk el magunkat, semmiképp ne hagyjuk figyelmen kívül a penész megelőzésének szempontjait. Festés előtt járjunk utána, hogy a penészedésre hajlamos területen milyen mélyen ette be magát a fertőzés a falba. Ilyenkor a festéket vakolatig le kell kaparni, és csak ezután jöhet a faljavítás, a glettelés és a festés – lehetőleg speciális, penészgátló falfestékkel.
Ha a lakás utólagos szigetelésére is tudunk áldozni, érdemes az ezzel foglalkozó szakember tanácsát kikérni arról is, hol vannak a lakásunkban az esetleges hőhidak és egyéb olyan falfelületek, amelyeken a külső és belső hőmérséklet-eltérés miatt megjelenhet a gombásodás. Olykor – bár ez komolyabb anyagi terhet is jelenthet – a ház alapjának vagy a vizesedő házfalaknak az utólagos szigetelésére is szükség lehet.
Fotó: Adobestock
