Szinte mindenkinek van az ismeretségi körében valaki, aki látszólag a legkisebb kellemetlenségre is felemelt hanggal reagál. Ilyenkor könnyű azt feltételezni, hogy az illető dühös, támadni akar vagy egyszerűen agresszív természetű. A pszichológusok szerint azonban a valóság ennél jóval árnyaltabb.
A Parade magazin szakértőként két pszichológust kérdezett a témáról: Dr. Sarah Porter PhD tanácsadó pszichológust, aki Texasban dolgozik, valamint Dr. Dave Cundiff pszichológust és orvosigazgatót, aki az oregoni Crestview Recovery Center vezető szakembere. A szakértők szerint a kiabálás sokszor egyáltalán nem a másik emberről szól, hanem arról, hogy az érintett nehezen kezeli az érzelmeit, túlterheltnek érzi magát vagy olyan kommunikációs mintát hozott magával a gyerekkorából.
Miért emeli fel valaki állandóan a hangját?
Sokan automatikusan azt gondolják, hogy aki hangosan beszél, az mérges vagy meg akar félemlíteni másokat. Dr. Sarah Porter szerint ez téves feltételezés lehet.
A pszichológus úgy fogalmaz: sok esetben a hangos beszéd egyszerűen tanult kommunikációs szokás, vagy annak jele, hogy az illető idegrendszere túlterhelődött. Hozzátette, hogy a hangerőt gyakran nem a személyiség, hanem a családi minta, a munkahelyi környezet, a stressz szintje és az érzelmi intelligencia befolyásolja.
Dr. Dave Cundiff szerint sem igaz, hogy a hangos ember mindig dühös.
„A hangos beszéd nem feltétlenül jelent haragot”
– hangsúlyozta a szakértő.
A hangos családi környezet nyomot hagyhat
Mint a legtöbb személyiségjegyünk eetében, az egyik leggyakoribb ok itt is a gyerekkorban keresendő.
Akik olyan családban nőttek fel, ahol mindenki emelt hangerővel kommunikált, gyakran észre sem veszik, hogy mások számára túl hangosan beszélnek. Egy zajos otthon természetesen jelenthet konfliktusokat is, de sok esetben egyszerűen azt jelenti, hogy a családtagok temperamentumosabbak és érzelmesebben kommunikálnak.
Dr. Sarah Porter szerint egyes családokban és munkahelyeken a hangos beszéd teljesen természetes eszköz arra, hogy valaki kifejezze a lelkesedését, felhívja magára a figyelmet vagy nyomatékosítsa a mondanivalóját. Ilyen környezetből érkezve egy ember őszintén meglepődhet azon, hogy a csendesebb közegben élők ezt már túlságosan intenzívnek vagy konfrontatívnak érzik.
Dr. Dave Cundiff is hasonlóan látja a helyzetet. Szerinte aki egész életében azt tapasztalta, hogy mindenki hangosan beszél körülötte, annak fel sem tűnik saját hangerőszintje, amíg valaki erre külön fel nem hívja a figyelmét.
Ez is érdekelhet
A stressz is okozhat kiabálást
A szakértők szerint a tartós stressz az egyik legerősebb kiváltó tényező.
Dr. Cundiff szerint a folyamatos feszültség állandó készenléti állapotban tartja a szervezetet. Ilyenkor nagyobb érzelmi kitörések jelenhetnek meg, és a hangerő növekedése gyakran már automatikus reakcióvá válik.
Dr. Porter hozzáteszi, hogy amikor valaki túlterhelt, frusztrált vagy hosszú ideje nyomás alatt áll, kevesebb mentális és érzelmi erőforrása marad arra, hogy tudatosan szabályozza saját reakcióit.
A tartós stressz csökkentheti az érzelemszabályozás képességét, emiatt a nehéz beszélgetések során könnyebben válhat valaki hangossá vagy indulatosabbá.
Amikor valaki úgy érzi, nem hallják meg
A kiabálás mögött gyakran egy egészen egyszerű érzés áll: az illető úgy érzi, senki sem figyel rá.
Dr. Dave Cundiff szerint sokan azért emelik fel a hangjukat, mert nem hiszik, hogy a környezetük odafigyel arra, amit mondanak. Előfordul, hogy valaki nem a veszekedés szándékával lesz hangos, hanem azért, mert szeretné végre elérni, hogy meghallják. A szakember szerint az emberek általában nyugodtabban kommunikálnak, amikor azt érzik, hogy tisztelettel és figyelemmel fordulnak feléjük.
4 személyiségjegy, amely gyakran megjelenik a hangos embereknél
A pszichológusok szerint bizonyos jellemvonások gyakrabban fordulnak elő azoknál, akik rendszeresen felemelik a hangjukat.
1. Érzelmi éretlenség
Dr. Sarah Porter szerint a hangos reakciók mögött sokszor fejletlenebb érzelemszabályozás áll.
Az érzelmi intelligencia része, hogy felismerjük saját érzéseinket, és megértsük, ezek hogyan hatnak a viselkedésünkre és más emberekre. Ha ez a tudatosság hiányzik, könnyen előfordulhat, hogy valaki csak akkor veszi észre növekvő feszültségét, amikor az már a kommunikációjában is megjelenik.
2. Szenvedélyes, energikus személyiség
Nem minden hangos ember mérges. Dr. Cundiff szerint sok esetben kifejezetten lelkes, energikus és szenvedélyes emberekről van szó. Az izgatottság, a lelkesedés vagy a beszélgetésbe való teljes bevonódás is okozhat magasabb hangerőt. A szakértő hangsúlyozza, hogy egy ember személyiségét nem lehet pusztán abból megítélni, mennyire hangosan beszél.
3. Impulzivitás
A szakértő szerint erős kapcsolat figyelhető meg az impulzív viselkedés és a hangos kommunikáció között.
Az impulzív emberek gyakrabban azonnal reagálnak az érzelmeikre, ahelyett hogy időt adnának maguknak a helyzet átgondolására. Emiatt frusztráció, izgatottság vagy konfliktus esetén könnyebben emelik fel a hangjukat.
4. Védekező hozzáállás
Az erősen védekező személyiségek hajlamosak semleges megjegyzéseket is kritikának vagy támadásnak értelmezni.
Dr. Cundiff szerint ilyenkor a hangosabb beszéd tudatosan vagy tudattalanul önvédelmi eszközzé válhat. A cél sokszor nem a másik fél megfélemlítése, hanem saját álláspontjuk megvédése.
Mit tehetünk, ha valaki rendszeresen kiabál velünk?
A szakértők szerint az első lépés nem a visszakiabálás.
Dr. Sarah Porter azt javasolja, próbáljuk megérteni a viselkedés mögött álló szándékot és hatást, ahelyett hogy azonnal következtetéseket vonnánk le. Ha azt gyanítjuk, hogy az illető azért hangos, mert rendszeresen mellőzöttnek vagy figyelmen kívül hagyottnak érzi magát, érdemes egyértelműen jelezni számára, hogy meghallgatjuk és figyelünk rá.
Ha pedig a háttérben tartós stressz áll, Dr. Dave Cundiff szerint segíthet olyan módszereket keresni, amelyek csökkentik a feszültséget. A szakember úgy véli, hogy a stressz kezelése és a reakciók tudatosabb átgondolása nyugodtabb, eredményesebb beszélgetésekhez vezethet.
Nem minden kiabálás jelent haragot
A pszichológusok egyetértenek abban, hogy a hangos kommunikáció mögött gyakran sokkal összetettebb folyamatok állnak, mint egyszerű düh vagy rosszindulat. A gyerekkori minták, a túlzott stressz, az impulzivitás vagy az a vágy, hogy végre meghallják az embert, mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki gyakrabban emelje fel a hangját.
A viselkedés megértése természetesen nem jelenti annak elfogadását, de segíthet abban, hogy árnyaltabban lássuk a helyzetet és hatékonyabban kezeljük a konfliktusokat.
