Valószínűleg mindannyian arra vágyunk, hogy fitten, ruganyosan szökkenjünk át életünk következő szakaszába, és energikusan kezdjük meg a nyugdíjas éveinket. De azért tenni is kell, hogy ne jajgatva álljunk fel a kanapéról és ne okozzon fizikai fájdalmat, ha le kell hajolnunk valamiért.
Túl sok ülés, túl kevés mozgás
Nem csak az a gond, ha egyáltalán nem tornázol. Az is számít, mennyit ülsz egyhuzamban. A hosszú, mozdulatlan órák lassan, de biztosan visszaütnek: az izmok gyengülnek, a keringés lassul, az energiaszint csökken, és a tested egyre nehezebben alkalmazkodik.
A Harvard Health úgy fogalmaz, hogy az idősebb korban különösen gyakori ülő életmód komoly egészségi kockázatot jelent. Evelyn O’Neill, a Harvardhoz kapcsolódó Hebrew Rehabilitation Center járóbeteg-edzésprogramjainak vezetője szerint:
„Ülés az új dohányzás az egészségi kockázatok szempontjából. A mozgáshiány mindennél jobban okolható az egészségi problémákért.”
Ez nem azt jelenti, hogy maratont kell futnod. Már az is sokat számít, ha gyakrabban felállsz, sétálsz egy kicsit, a lépcsőt választod, vagy tudatosan beiktatsz kisebb mozgásblokkokat a napodba.
Kevés alvás, rendszertelen éjszakák
Sokan beletörődnek abba, hogy idősebb korban úgyis rosszabb az alvás. Pedig a kevés vagy rossz minőségű alvás nem természetes velejáró, hanem komoly terhelés a szervezetnek. Nemcsak fáradtabbnak érzed magad tőle, hanem hosszabb távon a szívedre, az anyagcserédre és a gondolkodásodra is hat.
A Mayo Clinic Press cikke szerint a tartós alváshiány összefüggésbe hozható többek között a szív- és érrendszeri problémákkal, a demenciával és a cukorbetegséggel is. Virend Somers kardiológus, a Mayo Clinic kutatóorvosa így fogalmaz:
„Az alvás helyreállító folyamat. Alvás közben az agy és a test számos, az egészség szempontjából létfontosságú feladatot végez el.”
Ha rendszeresen rövideket alszol, sokszor felébredsz, vagy egész nap álmos vagy, arra nem érdemes legyinteni. 60 fölött a pihentető alvás nem luxus, hanem alapfeltétele annak, hogy a tested és az agyad jól működjön.
Még többet olvasnál az egészségről? Ez is érdekelhet!
Elhanyagolt stressz
A stresszt sokan csak lelki tehernek érzik, pedig a tested is megjegyzi. A tartós feszültség megemeli a stresszhormonok szintjét, ronthatja az alvást, fokozhatja a gyulladást, és idővel a szervezet általános állapotára is rányomhatja a bélyegét.
A Harvard Health szerint még az öregedéstől való szorongás is összefüggésbe hozható a gyorsabb biológiai öregedéssel. David A. Sinclair, a Harvard Medical School genetika-professzora és a Paul F. Glenn Center for the Biology of Aging Research társigazgatója szerint a biológiai öregedés üteme részben életmódbeli tényezőkön múlik, vagyis nem mindegy, hogyan élsz nap mint nap.
„Nagy különbség van a születésnapjaid száma és a biológiai életkorod között, és csak az utóbbi változtatható.”
A stressz teljes kiiktatása nem reális cél, de az igen, hogy ne hagyd uralkodni magadon. Ebben sokat segíthet a napi rutin, a rendszeres levegőzés, a beszélgetés, az olvasás, a kertészkedés vagy bármilyen tevékenység, ami megnyugtat.
Túl kevés társas kapcsolat
60 fölött még fontosabbá válik, hogy legyenek kapcsolódásaid. Nem kell állandóan társaságban lenned, de a tartós elszigetelődés a testre és a szellemre is rossz hatással lehet. Az időskori magány és társadalmi elszigetelődés összefügghet a depresszióval, a szívbetegségekkel és a szellemi hanyatlással.
Az sem mindegy, hogy van-e kivel beszélgetned, tervezned, nevetned vagy éppen megosztanod a gondjaidat. A kapcsolatok nemcsak lelkileg tartanak meg, hanem szó szerint egészségvédő hatásuk is lehet.
Nem az számít, hogy mekkora a társaság körülötted, hanem hogy legyen néhány olyan ember az életedben, akire számíthatsz. Egy telefonhívás, egy közös séta vagy egy heti találkozó sokkal többet jelenthet, mint gondolnád.
Rendetlen, kapkodó étkezés
60 fölött a tested már kevésbé tolerálja a szélsőségeket. A rendszertelen evés, a túl sok feldolgozott élelmiszer, a kevés zöldség, a túl sok cukor és a túlzott alkoholfogyasztás nemcsak a közérzetedet húzza le, hanem a hosszabb távú egészségedet is.
Az egészséges öregedés egyik alapja a tápanyagban gazdag, kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő alvás, a mozgás és az egészségügyi állapotod tudatos követése.
Nem kell tökéletesen enned, de az sokat számít, ha a tányérodon gyakrabban van zöldség, gyümölcs, hal, olajos mag vagy teljes értékű alapanyag. A szervezeted 60 fölött már sokkal gyorsabban jelzi, ha nem azt kapja, amire szüksége lenne.
Az a hozzáállás, hogy „ezen már úgysem lehet változtatni”
Talán ez a legveszélyesebb szokás. Amikor elhiszed, hogy már késő újrakezdeni, jobban enni, többet mozogni, jobban aludni vagy odafigyelni magadra. Pedig a megbízható egészségügyi források épp az ellenkezőjét hangsúlyozzák: idősebb korban is sokat számítanak az apró életmódbeli változások.
A tested nem egyik napról a másikra öregszik. Ugyanígy a javulás sem egyik napról a másikra látványos, de minden kis jó szokás hozzátesz valamit.
