A természettel való együttélés képességét már egészen kis korban belenevelik az emberekbe Norvégiában, hiszen ott a szabadban való tartózkodás teljesen megszokott életforma. Ezt hívják norvégül friluftsliv-nek. A kifejezést Henrik Ibsen drámaíró alkotta meg 1859-ben, bár a fogalom sokkal régebbi. Szó szerinti fordításban annyit jelent, hogy „szabad levegőjű élet” . Ibsen a természettel való lelki kapcsolat kifejezésére használta. A norvégok egyértelműen állítják, hogy a szabadban töltött órák az egészségük és boldogságuk kulcsa, és ezt az létformát a világ minden lakójának ajánlják.
A gyerekek télen is kinn alszanak
A friluftsliv nem egy konkrét tevékenység. Lehet erdei túrázás, gombászkodás, kerékpározás, hajókázás a vízen, vagy egyszerűen csak a természetben ücsörgés, a tábortűz mellett merengés – csak a szabad levegő és a kikapcsolódás a közös bennük. A norvégok megdöbbentően magas százaléka, 83%-a „éli az életét” a szabadban. 77%-uk hetente, 25%-uk pedig egy héten többször is időt szán a friluftslivre. A Norvég Statisztikai Hivatal legutóbbi, 2021-es életkörülményeket vizsgáló felmérésében azt találta, hogy a norvégok 25%-a töltött az elmúlt évben éjszakákat a szabadban.
Legtöbben sátorban aludtak, de valaki inkább függőágyban szundikált, majd rendszerint ott is reggelizett (tűzön elkészített finomságra gondoljunk), és onnan pedig haza- vagy a munkába indult. Ez nekünk, magyaroknak nagyon szokatlan életforma. De az északi országban ez teljesen természetes, hiszen már a kisgyerekek is a szabadban alszanak, a nagy hidegben is. A legtöbb oviban a gyermekek az idejük 80%-át töltik a szabadban, az iskolában pedig rendszeresen szerveznek kirándulásokat. Sőt, a norvég diákok még friluftsliv diplomát is szerezhetnek, amire a koronavírus óta még inkább megnőtt a kereslet.
Ezért is a legboldogabbak!
Az ENSZ 2023-as jelentése szerint Norvégia a világ hetedik legboldogabb országa. Sőt, két városa is felkerült a listára: Bergen és Oslo is a 10 legboldogabb város között van.
Kevesebb stressz, több önbizalom
Miért érdemes nekünk is beiktatni az életünkbe a friluftslivet? Tanulmányok szerint a zöldövezetekben való tartózkodás csökkenti a szorongást és javítja a kognitív képességeket. Egy 2020-as felmérésben a norvégok 90%-a azt mondta, hogy kevésbé érzi magát stresszesnek akkor, ha elegendő időt tölt a friss levegőn. A kutatások azt is bizonyítják, hogy a szezonális depresszióra is pozitív hatással bír, és a munkában is sokkal motiváltabbak lehetünk, sőt növeli az önbecsülésünket is. A szabadban eltöltött idő bizonyítottan fokozza az endorfin hormonok termelését, amelyek a szervezet antidepresszánsai, blokkolják a fájdalmat, és elősegítik az eufória érzését.
Más szavakkal, ezek a hormonok energikusabbá, éberebbé és boldogabbá tehetnek. Ez különösen fontos a hideg, szürke hónapokban, amikor alig süt ki a nap, és mindenki rosszkedvű körülöttünk. Heti legalább 120 perc természetben töltött idő már kitűnő hatással lehet a hangulatunkra.
Találkák a szabadban
A friluftsliv egész évben gyakorolható, nem csak nyáron. A norvégok egyik fő motivációja a nyugalom és a csend keresése, ettől még a farkasordító hideg sem tartja őket vissza. Azonban van, aki azt mondja, a társaság csinál neki kedvet, ha nem akaródzik kimennie a ködös, nyálkás időben. Úgy vélik, hogy a kint töltött idő sokkal jobban összetartja a családokat, baráti társaságokat, mintha a nappaliban jönnének össze. És még egy érdekesség. Az északi országban nem ritka, hogy a mozik és a kávézók helyett a természetbe szervezik a randevúkat, mert séta vagy kerékpározás közben jóval oldottabb a hangulat, mint egy asztalnál ülve.
Ha esik, ha fúj, menjünk!
Az étel ugyanúgy fontos kelléke a friluftslivnek, mint a természet: bármilyen csemegét magunkkal vihetünk, amit a szabadban, tűzön könnyedén elkészíthetünk. A szalonnasütést nem lehet megunni, felidézi a legszebb gyerekkori emlékeket. De lehet grillezni kolbászt, virslit vagy zöldséget is. Ha otthonról dolgozunk, még nagyobb kincs a friluftsliv ahhoz, hogy napközben is aktívak maradjunk. Álljunk fel az asztal mellől egy órára, és menjünk ki a szabadba, ha esik, ha fúj! Az első pár perc kellemetlen lehet esőkabátban bandukolva, de ahogy megtöltődik a tüdőnk levegővel, máris megérezzük, miért volt ennyire fontos átmozgatni magunkat. A lényeg, hogy üljünk le, kapcsoljuk ki a telefont, hallgassuk a madarakat, nézzünk jól körül, és szívjuk magunkba a természet erejét, ami egészséget és boldogságot hozhat az életünkbe.
A munkáltató is támogatja
A hagyományos munkaidő Norvégiában 8-tól 16 óráig tart. Péntek délután négy után különösen sokan indulnak olyan helyekre, ahol a hétvégét természeti környezetben tölthetik. Sok munkáltató alkalmaz friluftsliv-szabályzatot, például rugalmas munkaidőt, hogy ösztönözze az alkalmazottakat a zöldben való tartózkodásra.
Szöveg: Sinkó Edit
fotó: Adobestock
